„Ismert, hogy a vírus neurológiai szövődményeket is okozhat, beleértve fejfájást, rohamokat és perifériás neuropátiát. A mostani eset azonban arra is rávilágít, hogy a hangszálbénulás szintén a vírus neuropátiás következményeinek sorába tartozik” – idézi a ScienceAlert cikke dr. Danielle Larrow fül-orr-gégészt, a Pediatrics című folyóiratban megjelent esettanulmány társszerzőjét, a Harvard Egyetem orvosi karának szakemberét.
Egy 15 éves lány tizenhárom nappal azután került kórházba az Egyesült Államokban, hogy koronavírustesztje pozitív eredményt mutatott. Eleinte csupán orrdugulásra, lázra és fáradtságra panaszkodott, ezek a tünetek pedig öt nap múltán lassanként meg is szűntek. A teszt utáni kilencedik napon azonban váratlanul légzési nehézségei jelentkeztek, amelyek testmozgás közben még inkább felerősödtek.
A sürgősségi osztályon végzett vizsgálatok szerint magas volt a légzésszáma, illetve belégzéskor aggasztó légzéshangot lehetett észlelni nála. Ezzel együtt a véroxigénszintje megfelelőnek bizonyult. Immár a koronavírus és egyéb légúti fertőzések kimutatása érdekében végzett tesztelés is negatív eredményt hozott. Mivel ismert volt a lányról, hogy asztmás és szorongó típus, szteroidokat és hörgőtágítót kapott, mert úgy sejtették az orvosok, asztmás rohama lehet. A gyógyszerek azonban nem segítettek.
A hangszálak okozták a bajt
Miután egy fül-orr-gégész megvizsgálta a hangszálait, paradox hangszálműködést állapított meg. Érdemes megemlíteni, hogy az embernek két hangszalagja van, amelyek nemcsak a hangképzésben, de a légzésben is fontos funkciót töltenek be. Belégzéskor ugyanis a gégét elzárni képes hangszalagok kinyílnak, utat engedve a beáramló levegőnek. Paradox hangszálműködés esetén viszont a hangszálak belégzéskor összezárnak ahelyett, hogy kinyílnának.
A beteget mindennek fényében beszédterapeutához küldték tovább, kezelendő az akaratlan hangszálelzáródást. A tünetei azonban nemcsak nem javultak, de rövidesen az is kiderült, hogy nem is felelnek meg igazán a paradox hangszálműködés kritériumainak. Eközben továbbra is fennálltak a lány légzési zavarai, ráadásul immár egyéb panaszok is társultak azokhoz, beleértve nyelési nehézséget, féloldali gyengeséget, bizsergést és érzékkiesést, valamint a járása is bizonytalanná vált. Végül felvették egy gyermekkórházba részletes kivizsgálás céljából.
A fül-orr-gégészeten újból megvizsgálták a hangszálait. Ezúttal már kétoldali hangszélbénulás diagnózisát állították fel a kezelőorvosai. Lényegében ez azt jelenti, hogy egyik hangszála sem tudott légzés közben megfelelően mozogni, ez okozta légzési panaszait. A bénulás okaira azonban nem találtak magyarázatot a fül-orr-gégészek. További tesztek során mindenféle fertőzést és neurológiai zavart kizártak. Az agyi képalkotó vizsgálatok, illetve a gerincvizsgálatok sem mutattak ki nyilvánvaló eltérést, amely választ adhatott volna a tünetek eredetére.
Légcsőmetszéssel segítettek a betegen
Végül az orvosi csapat arra a következtetésre jutott, hogy a tinédzser korábbi koronavírus-fertőzése gyengíthette le a hangszálait, egyszersmind ez lehet a féloldali érzékkiesése és gyengesége oka is. Nyaki izmaiba botulinum toxint fecskendeztek – ezt a módszert gyakran sikerrel alkalmazzák gyerekkori betegségek esetén –, de így sem enyhültek a légzési nehézségei. Más megoldás híján így tracheosztómiát végeztek rajta: apró bemetszést ejtettek a légcsövén, azon keresztül bevezetve egy vékony csövet. A beteg légzése a műtét nyomán elkezdett rendeződni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Idővel aztán a többi tünete is egyre jobban javult, ami szintén arra utal, hogy állapota a COVID-19 szövődményeként léphetett fel. A légcsőmetszéssel bevezetett csövet 15 hónap és többszöri próbálkozás után tudták úgy eltávolítani, hogy a lány ismét képes legyen biztonsággal önállóan lélegezni.
Legjobban: