Becslések szerint 2019-ben 1,27 millió haláleset volt közvetlenül a gyógyszerrezisztens fertőzéseknek tulajdonítható. „Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a környezet kulcsszerepet játszik az antibiotikumrezisztencia kialakulásában és terjedésében” – húzta alá jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a korábban hatékony gyógyszeres kezelésekkel szemben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is komoly fenyegetésként tekint az antibiotikumrezisztenciára, attól tartva, hogy a világ egy olyan korszak felé halad, amelyben a gyakori fertőzések újra halálos áldozatokat fognak szedni.
Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kialakulása természetes jelenség, de az efféle szerek túlzott használata jelentősen felgyorsította a folyamatot. A fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és antibiotikumok mindenütt megtalálhatók a fogkrémektől a samponokon át a tehéntejig és a szennyvízig. Amint az antibiotikumok megjelennek a környezetben, beszivárognak a táplálékláncba. Egyebek között halakban és szarvasmarhákban is kimutatták már ezeket.
Az ENSZ az éghajlatváltozás, a biológiai sokszínűség elvesztése, valamint a környezetszennyezés szerepére is rámutatott az antibiotikumrezisztencia kialakulásában. A gyógyszeripari és a mezőgazdasági tevékenységekből fakadó szennyezés miatt antibiotikumok jutnak a környezetbe, például a folyókba, amelyek sokszor ivóvizünk forrásai - magyarázta Jonathan Cox, a brit Aston Egyetem mikrobiológusa. Cox szerint "csendes világjárvány" zajlik a szemünk láttára.
Ez is érdekelhet
Az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzés jelentheti a megoldást, és több lehetőséget vázolt fel a problémás ágazatok számára. A világszervezet felszólította a gyógyszeripart, hogy a szabályozás szigorításával biztosítsa a hulladék és a szennyvíz megfelelő tárolását és tisztítását. A szakértők szerint a kórházaknak szennyvíztisztító rendszereket kellene telepíteniük azzal a kifejezett céllal, hogy kivonják a gyógyszerszármazékokat a szennyvízből. A mezőgazdaságban az elfogadott határértékek átgondolására és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére szólított fel az ENSZ.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
