Ez azt jelenti, hogy a csecsemők nem a szokásos rendben, vagyis a születéstől számított négy héten belül kapják meg a tuberkulózis (tbc) elleni oltást, hanem a lehető leghamarabb, amint az oltóanyag rendelkezésre áll - közölte Dánielisz Ágnes, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezetője
Az oltás a gyerekek egyéves koráig megfelelő hatékonysággal alkalmazható, a rendelkezésre álló oltóanyagot pedig úgy csoportosítják át, hogy a veszélyeztetett gyerekek minél hamarabb megkapják a vakcinát. A szakember elmondta, Magyarország közbeszerzési eljárás keretében egy dán gyártótól szerzi be a vakcinát, ám az érvényes szerződés ellenére a gyártó 2015-ben nem szállított oltóanyagot.
Az ÁNTSZ - éppen az ilyen helyzetek okán felhalmozott oltóanyagnak köszönhetően - eddig tudta biztosítani a megfelelő mennyiségű vakcinát, ám mostantól már korlátozás szükséges. Ugyanakkor az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézettel, a tüdőgondozó hálózattal együttműködve feltérképezik azokat a családokat, ahol az újszülöttek fokozottan ki vannak téve a fertőződésnek. A veszélyeztetett kismamák kiemelt gondozást kapnak, illetve elvégzik a család többi tagjának szűrését is - hangsúlyozta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dánielisz Ágnes közölte: az ÁNTSZ folyamatosan egyeztet a gyártókkal a vakcina beszerzése érdekében, illetve megkezdte alternatív források felkutatását is. Horváth Ildikó, a Korányi intézet stratégiai igazgatója azt hangsúlyozta: a kialakult helyzetet, a fokozott figyelmet, illetve az együttműködést lehetőségnek tekintik arra, hogy még hatékonyabban hajtsák végre a tbc végső eltüntetésére irányuló programjukat.
Emlékeztetett arra, hogy fél évszázaddal ezelőtt még "magyar betegségként" emlegették a tbc-t, az elmúlt évben viszont már csak 900 beteget tartottak nyilván, illetve a BCG-oltásnak köszönhetően évente csupán 5-10 gyerek fertőződik meg. program végrehajtásával az a céljuk, hogy 2035-re a teljes népesség körében 2-3 esetnél többször ne forduljon elő a megbetegedés - mondta az igazgató. Úgy vélekedett: a vakcinahiányt az okozhatja, hogy világszerte megnövekedett az igény az oltóanyag iránt, ugyanis a fejlődő országokban kiterjedt BCG-oltási programok kezdődtek.
Mi a tuberkulózis (tbc, gümőkór)?
A tuberkulózis, vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. A szervezet immunológiai állapotától függően a betegség alakulásának több állomása van. A tüdőbe bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban , és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik.
Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy idős kor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok, és a köpettel a külvilágba juthatnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek. Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet - az agyvelőt, a veséket, a tüdőt és a csontvelőt - és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.
Hazánkban 1953-ban közel 50 ezer megbetegedést észleltek. 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. Ennek köszönhetően is csökkent az esetszám. Az elmúlt évben kevesebb mint 1000 fő betegedett meg Magyarországon tuberkulózisban.
