Egy tudományos kéziratból levonható következtetés szerint, a második hullám azért okozott katasztrofális veszteségeket Magyarországon, mert a kormány elkésve döntött és rossz döntéseket hozott. A tanulmányt azzal próbálják eltitkolni a nyilvánosság elől, hogy visszavonták egy bárki számára elérhető tanulmány-gyűjteményből - írta a Magyar Hang.
Elhibázták a járványkezelést
A lap birtokába jutott tanulmányban magyar kutatók feltárták a második (2020 szeptemberétől nagyjából 2021 februárjáig tartó) hullámot okozó vírus viselkedését megalapozó genetikai hátterét. Megállapították, hogy a pandémia első és második hulláma az eltérő epidemiológiai környezet miatt volt gyökeresen különböző egymástól, nem pedig azért, mert a második hullámban a vírus fertőzőképesebb volt.
Magyarul - ez már következtetés az előbbiekből - a második hullám azért okozott katasztrofális veszteségeket, mert a kormány elkésve döntött és rossz döntéseket hozott. Határozott intézkedésekkel potenciálisan több ezer emberi életet lehetett volna megmenteni. A vizsgált időszakban több mint 11 ezer ember halt meg, amelynek egy részét egyértelműen meg lehetett volna előzni megalapozott és tájékozott hatósági és kormányzati döntésekkel.
Ez is érdekelhet
A tanulmány szerzői között ott vannak az ELTE, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem kutatói, bár közülük egyeseknek fogalmuk sem volt arról, hogy az utolsó szerző (aki ilynekor döntési helyzetben van) visszavonatta a kéziratot a preprintszerverről. A lap által megkérdezett több kutató (nem csak a szerzők közül) vérlázítónak tartja, hogy valakinek eszébe jut egy tudományos tanulmány kitudódásának akadályozása. A jelek szerint sikerrel: a folyóirat ( Virus Evolution ) bírálati folyamata akár fél évet is igénybe vehet, vagyis nyár lesz, mire megjelenhet a cikk (ha azt nem vonják vissza), és akkor már sokkal kevésbé lesz kellemetlen a kormány (illetve a kormány haragjától félő kutatók) számára, írta a Magyar Hang.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
