Néhány évvel ezelőtt foglalkoztunk a HIV-vírus történetével . Akkoriban még úgy tudtuk, a korábbi feltételezésekkel szemben a vírus nem a nyolcvanas évek elején, hanem néhány évtizeddel ezelőtt jelent meg. Mára azonban még többet tudunk, a legújabb hírek szerint akár száz éve is felbukkanhatott a kórokozó, ám csak rendkívül lassan terjedt. Ezzel végleg megdőlt az az összeesküvés-elmélet, mely szerint a HIV egy titkos katonai kísérlet eredménye, amely véletlenül - de sokak szerint inkább szándékosan - került ki a szigorúan titkos laborokból.
1981, 1959 vagy 1930?
Az AIDS történetében nagyon fontos évszám az 1981-es esztendő. Ebben az évben észleltek ugyanis New York és Kalifornia homoszexuális közösségében sorozatos halálozást, és ekkor írták le a betegség jellemző tüneteit. Érdemes arról is szólni, hogy a vírust végül is 1983-ban fedezte fel Luc Montagnier és Francoise Barre-Sinoussi, akik orvosi Nobel díjat (megosztva) kaptak munkájuk elismeréseként.
Egyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy a HIV önmagában nem okoz betegséget, ám a vírus elpusztítja a szervezet immunsejtjeit, így gyakorlatilag megszűnik az immunrendszer működése - innen ered a betegség elnevezései is: az angol AIDS betűszó az Acquired Immune Deficiency Syndrome , azaz a szerzett immunhiányos tünetegyüttes nevet rejti. Az immunrendszer hiányában aztán a legapróbb betegség is végzetessé válhat - az AIDS betegek általában nem alapbetegségükbe, hanem valami más fertőzésbe halnak bele.
Mint minden fertőzés esetében, a kutatók itt is két szálon indulnak el, hogy kifejleszthessék a betegség ellenszerét: megpróbálják megkeresni a betegség eredetét, és feltárni, hogyan terjed a betegség emberről-emberre, illetve azt a folyamatot térképezik fel, ahogy a kórokozó megbetegíti a szervezet. Ezért olyan fontosak azok a kutatások, amelyek a HIV eredetét próbálják feltárni előttünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legkorábbi szövetminták, amelyben megtalálták a HIV vírust, 1959-ből származnak. Ezt a ZR59 nevű mintát 1959-ben vették egy pácienstől Leopoldville-ben (mai nevén Kinshasa), Belga-Kongó fővárosában (ma Kongói Demokratikus Köztársaság). Újabb kutatási eredmények pedig már az 1930-as évekre tették a vírus átterjedését a csimpánzokról az emberre. De vajon mit találtak?
Paraffin és genetika
A kirakós még egy darabkája került a helyére, ezt pedig egy nyirokcsomó szövetdarabkája jelentette, amelyet a ZR59 elnevezésű minta után, 1960-ban vettek le egy női betegtől Kinshasa városában. Valamiért a mintát paraffinba tették, és a Kinshasai Egyetem Anatómiai Tanszékének gyűjteményébe került. Ilyen régi minták között vizsgálódva akadt rá egy nemzetközi kutatócsoport a benne rejlő vírusra, és a korábban felállított genetikai térkép (a HIV-1M vírus genetikai kódja áll rendelkezésünkre) alapján hasonlította össze a legjellemzőbb génszakaszokat a mindössze egy évvel korábban levett ZR59 minta tartalmával. A meglepetés akkor következett, amikor kiderült, hogy a nyirokcsomóban talált vírusok rokonságban állnak a másik mintában találtakkal, de fejlődésük legalább negyven évvel ezelőtt vált ketté!
Mit árul el a genetikai matematika?
A régészeti leletek korának meghatározása manapság a szén 14-es izotópjának arányát használják. A radiokarbon eljárás alapja az, hogy az instabil, nagyon gyengén sugárzó izotóp jól ismert és viszonylag állandó mennyiségben fordul elő, és bomlása pontosan követhető, így aránya meghatározza azt, mikor került a mintába. Ilyen módszer az orvosi biológiában a génmutációk arányának feltérképezése. A kutatások során kiderült, hogy a HIV nagyon gyakran mutálódik.
Vissza a majmokig
A két szövetminta vírusainak genetikai elemzése azonban más következtetések levonására is módot adott. Közelítő számítással így meghatározhatóvá vált, hogy vajon mikor került át a SIV (azaz a "simian", vagyis csimpánz immundeficiencia vírus) az emberre. A két minta alapján elmondhatjuk, hogy ez legkésőbb is már a harmincas években bekövetkezett, de a rendelkezésre álló adatok szerint ez akár egy évszázaddal ezelőtt is megtörténhetett, méghozzá Nyugat-Afrikában. Becslések szerint valamikor 1884 és 1924 között történt meg az első fertőzés, amely eleinte nagyon lassan, főleg nemi úton terjedt. A gyarmati időkben a kereskedelemnek köszönhetően azonban messzebb is eljutott. "A gyarmati közigazgatási és kereskedelmi központok, mint például Kinshasa megalapítása és fejlődése elősegítette a régió a HIV/AIDS pandémia központjává válását" - tételezik fel.
Ez is érdekelhet
1981 óta legalább 25 millió ember hunyt el a betegségben és további 33 millióan élnek HIV-fertőzöttként vagy AIDS-betegként. December 1-je 1988 óta hivatalosan az AIDS betegek és a betegség elleni küzdelem világnapja.
