A koronavírus-járvány minden hulláma komoly mentális megterhelést jelent az egészségügyben dolgozók számára, akik közül egyre többen szenvednek poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) - számol be róla témával foglalkozó írásában a Reuters.
Chris Prott ápoló a Milwaukee VA Medical Centerben dolgozott a koronavírus-járvány egymást követő hullámaiban. Ő egyike annak a fél tucat intenzív osztályon tevékenykedő egészségügyi dolgozónak, aki a Reutersnek mesélt arról, hogy munkája miatt az egykor katonai szolgálatot teljesítő veteránokhoz hasonlóan poszttraumás stressz szindrómában szenved.
Prott elmesélte, hogy térde a mai mapig megroggyan, a szíve hevesen ver, a szája pedig kiszárad, amikor bevillan agyába a COVID-19 járvány első hullámában haldoklók emléke. Álmából gyakran verejtékben fürödve ébred, és pánik keríti hatalmába, ha a kórházban riasztást hall, ami azt jelenti, hogy egy súlyos állapotú betegnek azonnali segítségre van szüksége. Ennek ellenére Prott nem szeretné magát a háborús veteránokhoz hasonlítani, mert mint mondja, bűntudata van. "Amit én átéltem, az semmi ahhoz képest, amivel a katonai szolgálatot teljesítő veteránok küzdöttek meg" - tette hozzá. Ám nincs feltétlenül igaza.
Hogyan ismerhető fel a PTSD?
A poszttarumás stressz szindrómának nevezett szorongásos zavar foglalkozástól függetlenül bárkinél kialakulhat. Hátterében számos ok állhat a természeti katasztrófa vagy baleset kiváltotta sokktól kezdve az erőszakos cselekményeken át a halálesetig, vagy egyéb érzelmi megrázkódtatások okozta traumáig.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jellegzetes tünetei közé tartozik a már említetteken kívül az alvászavar, a koncentrációs zavar, a légzési nehézségek, a mellkasban érzett szorító- feszítő érzés, az izgatottság, a negatív gondolatok, hangulati zavarok, és az is, ha az érintett elveszti az érdeklődését korábbi tevékenységei iránt, a traumát okozó eseményen kattog, újra és újra felidézve magában. Ha a tünetek egy hónapnál tovább fennállnak, és annyira súlyosak, hogy akadályozzák az érintettet mindennapi teendői ellátásában, PTSD-ről beszélhetünk. Ha a szimptómák három hónapnál tovább tartanak, a poszttraumás stressz krónikusnak tekinthető. De olyan is előfordul, hogy a PTSD csak késleltetve, legalább hat hónappal a trauma után jelentkezik.
A COVID-19 felerősítette a PTSD tüneteit
Az Egyesült Államokban már a koronavírus-járvány előtt is problémát jelentett a frontvonalban lévő egészségügyi dolgozók körében a PTSD, melynek előfordulási aránya korábbi tanulmányok szerint 10-50 százalék között alakult. Még megdöbbentőbb adat, hogy az orvosok körében az öngyilkosság aránya több mint kétszerese volt a populáció egészénél megfigyelt arányhoz képest.
A helyzet azonban más országokban is hasonló. Huseyin Bayazit, a Texas Tech University pszichiáter rezidense kutatótársaival együtt 1833 Törökországban dolgozó egészségügyi dolgozót vizsgált 2020 őszén. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság májusi ülésén bemutatott eredmények alapján a kutatásba bevont orvosok körében 36 százalék volt a PTSD-vel küzdők aránya. Az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok aránya pedig úgy nőtt náluk, ahogy egyre több időt töltöttek az intenzív terápiás osztályon, koronavírus-fertőzötteket kezelve.
Az orvosoknak és az ápolóknak ráadásul nemcsak a betegek állapotával és elvesztésével, hanem olykor kollégáik halálával is meg kellett küzdeniük. Erről beszélt a 40 éves, nővérként dolgozó Pascaline Muhindura, aki Kansas Cityben COVID-19-es betegeket ápol. Ő a járvány elején elvesztette egyik munkatársát. Mint mondta, a helyzet egyre rosszabb, mert nap mint nap azon a helyen kell dolgoznia, ahol előjönnek a rossz emlékei.
Ez is érdekelhet
A Reutersnek nyilatkozó intenzív osztályon dolgozók többsége egyébként névtelenséget kért, mert félnek a munkahelyi következményektől. A PTSD-ről ugyanis annak ellenére sokaknak kínos beszélni, hogy az egészségügyben dolgozók kiégése, kimerültsége és mentális leterheltsége egyre nagyobb problémát jelent világszerte. Az Egyesült Államokban a probléma orvoslására ma már sok egészségügyi intézmény kínál dolgozóinak ingyenes, bizalmas mentálhigiénés szolgáltatásokat: egészségügyi vagy lelki tanácsadást. De ez csak a jéghegy csúcsa, mert ettől még ugyanakkora fizikai és mentális terhelésnek vannak kitéve minden nap.
