Év eleje óta világszerte tudósok ezrei dolgoznak azon, hogy megtalálják az új típusú koronavírus ellenszerét vagy gyógymódját. Ehhez pedig minél több információt kell kideríteniük a SARS-CoV-2 vírus viselkedéséről, felépítéséről. Éppen ezért jelentős előrelépés az a felfedezés, amit a Northwestern Egyetem kutatói publikáltak az ACS Nano című szakmai folyóiratban.
A koronavírusról eddig is tudtuk, hogy a felszínén lévő tüskefehérjékkel kapcsolódik az emberi sejtek receptoraihoz. A kutatók pedig rájöttek, hogy a vírus gyenge pontja közvetlenül - egész pontosan 10 nanométerre - egy ilyen tüske mellett van. Ez az aprócska terület pozitív elektrosztatikus töltéssel rendelkezik, a sejtjeinken lévő receptorok pedig negatívval. Az ellentétes töltésnek köszönhetően mágnesszerűen vonzzák egymást, így összekapcsolódnak, a vírus pedig képes bejutni a sejtbe.
A tudósok már le is tesztelték, hogy mi történik, ha a koronavírus eme részét egy negatív töltésű molekulával blokkolják: ebben az esetben képtelen volt kötődni a gazdatest sejtjeihez. Így tehát gyakorlatilag hatástalanítani lehet a koronavírust, ám sajnos amíg ennek az elméletnek a mentén széles körben alkalmazható kezelést tudnak fejleszteni, az még hosszú folyamat. Mindenesetre reménykeltő, hogy a jövőben a maszkviselésen , távolságtartáson és a vakcinán kívül más opció is létezhet a fertőzés megelőzésére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
