Az elmúlt időszakban számos európai országban , illetve Észak-Amerikában és Ausztráliában is nagyobb számban regisztráltak majomhimlős megbetegedéseket. Egyelőre nem ismert, hogy mi áll a minden eddiginél kiterjedtebb, globális fertőzéshullám hátterében. A vírusfertőzés ugyanis endemikusan csupán Nyugat- és Közép-Afrikában van jelen, és nem terjed könnyen emberek között, mindazonáltal korábban is előfordult, hogy akár behurcolt esetként, akár lokális fertőzésként megjelent a Föld más vidékein. Egy, a The Lancet Infectious Diseases című folyóiratban újonnan megjelent tanulmány hét korábbi brit esetriport tanulságait foglalta össze a 2018 és 2021 között időszakból.
Négy 2018-as esetből háromban Nyugat-Afrikából behurcolt fertőzés történt – olvasható egy, az EurekAlert felületén megjelent közleményben. Emellett a tanulmány bemutatja egy egészségügyi dolgozó történetét is, aki 18 nappal az után betegedett le, hogy kontaktusba került az egyik fertőzöttel. Egyszersmind ez az első Afrikán kívüli eset, amikor valaki kórházi körülmények között kapta el a vírust. A tavalyi évben is regisztráltak három majomhimlős megbetegedést az Egyesült Királyságban: egy nigériai családi utazás vezetett a bajhoz, ahol az egyik családtag megfertőződött, majd már otthon a közös háztartás két másik tagjának is továbbadta a kórokozót.
A legelső három beteget brincidofovir, majd 2021-ben az egyik akkori beteget tecovirimat hatóanyagú gyógyszerrel kezelték. A mostani tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy utóbbi antivirális készítmény valóban hatásos volt, és lecsökkentette a páciens gyógyulási idejét. Mint az az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) honlapján olvasható , a tecovirimat az orthopox vírusnemzetség tagjai ellen használható gyógyszerhatóanyag. Egyaránt ebbe a nemzetségbe tartozik a fekete himlő, a majomhimlő és a tehénhimlő vírusa. Az IFLScience cikke azt írja, a tecovirimatot a fekete himlő 1980-ban hivatalosan is elismert eradikációja után fejlesztették arra az eset, ha bioterroristák megpróbálnák visszahozni az emberiség valaha volt egyik leghalálosabb kórokozóját .
Ez is érdekelhet
A majomhimlő és a fekete himlő vírusa közeli rokonságban áll tehát egymással, olyannyira, hogy becslések szerint az utóbbi ellen kifejlesztett védőoltás az előbbi ellen is mintegy 85 százalékos védelmet nyújthat. Hasonlóképpen logikusnak tűnik tehát a fekete himlővel szemben kifejlesztett gyógyszer alkalmazása majomhimlős esetekben. A tanulmány szerzői ezzel együtt hangsúlyozzák, hogy túl kevés feljegyzés áll egyelőre rendelkezésre ahhoz, hogy valóban megalapozott következtetéseket lehessen levonni a kérdésben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
