A hastífusznak (tífuszláznak) nevezett súlyos fertőző betegséget a Salmonella typhi nevű baktérium okozza, mely a vérben, illetve bélrendszerben szaporodik el, és széklettel, illetve szennyezett vízzel és élelmiszerrel terjed. A betegség lappangási ideje a fertőződést követően 6-30 nap is lehet, és előfordulhat az is, hogy valaki egyáltalán nem mutat tüneteket, nem betegszik meg, mégis hordozója a baktériumnak és képes tovább is fertőzni.
A betegség megfelelő higiéniás szabályok betartásával megelőzhető, például rendszeres kézmosással vagy a szennyvizet elvezető csatornázással. Az Amerikai Betegségmegelőzési és- Ellenőrzési Központ (Centers for Disease Control & Prevention) adatai szerint az ivóvíz fertőtlenítésével, klórozásával jelentős mértékben lehet csökkenteni a hastífuszos esetek számát. Bár a tífuszláz más állatokat nem érint, az emberi székleten is élősködő legyek terjeszthetik. A szakemberek szerint például az autók, a gépesített közlekedés és ipar is hozzájárult a hastífusz terjedésének lassulásához, mert a lovak ürüléke rengeteg legyet vonzott, melyek hozzájárultak a fertőzésekhez .
A betegség kezelésénél kiemelt fontosságú a kiszáradás megelőzése, illetve a bakteriális fertőzés elleni küzdelem antibiotikumok használatával. Ezeknek köszönhetően a tífuszlázzal összefüggő halálesetek aránya egy százalék alá csökkent, és a betegség lefolyása is jóval enyhébb. Amennyiben nem kezelik megfelelően, a hastífusz akár egy hónapig is elhúzódhat, és rendkívüli módon kimerítheti a szervezetet. Ebben az esetben a betegség az esetek 30-40 százalékában halálos lehet. A hastífusz a feljegyzések szerint legalább kétezer éve érinti az emberiséget, súlyos járványokkal kellett szembenéznünk még a huszonegyedik században is. A tífuszláz napjainkban is több millió embert érint évente, különösen a világ elmaradottabb országaiban, Ázsiában, Afrikában, Dél- és Közép-Amerikában. Különösen a kisgyermekek és a fiatal felnőttek lehetnek érintettek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hastífusz ellen létezik hazánkban is elérhető védőoltás, injekció és tabletta formájában egyaránt. Bár a vakcina nem nyújt 100 százalékos védelmet, beadatása javasolt például azoknak, akik járványos területekre utaznak. Az injekciót két héttel utazás előtt kell beadatni, míg a tablettát négy dózisban, kétnapos szünetekkel kell bevenni úgy, hogy az utolsó adag az utazás előtt egy héttel kerüljön a szervezetbe.
Ez is érdekelhet
