Tökéletes védelem nincs, még egy uniós színvonalú telepen sem. A Tiszakécske határában levő libatelepet tavaly igen komoly károk érték. Szántó István, a libatelep vezetője elmondta, hogy az ő állományuk egészséges (a fertőzött területtől 55-60 km-re van) , de mivel egész Bács-Kiskun megye az úgynevezett zónába tartozott, így szállítási és fogadási tilalom volt, teljes teleplátogatási tilalom volt, és így a madárinfluenza hatásaként jelentkezett járulékos problémák miatt jelentős anyagi kár érte őket. Egyik ilyen járulékos kár a túltartásból fakadt, a 12.500 darabos állományt 35-45 nappal tartották tovább, mint az optimális lett volna, mert nem lehetett szállítani. Ez 90 tonna többlettakarmányt jelentett, ami 4 millió forintos veszteség. Ezen kívül a libáknak gyógyszert kellett adni, munkabérköltség, energiaköltség, tehát összességében 5.5 milliós kár keletkezett.
Sokan fölvetették, hogy az állatokat inkább ki kellett volna irtani, mint túltartani. Szántó István szerint a továbbhasznosításra lett volna célszerű elszállítani. Ha nem egész megyét zárják le, hanem koncentrikus körökben, a fertőzés 20 km-es zónáját zárnák le, és a többin engednék a termelést, akkor ez a kár kisebb lehetett volna. Így viszont nem volt lehetőség a libák továbbhasznosítására egészen addig, amíg nem járt le az állatvédő időszak. Kártérítést, kárenyhítést nem kapott sem a túltartás, sem a késleltetett betelepítés miatt, holott három csoport libát nem tudott befogadni ez idő alatt.
Szántó István panaszával nem állt meg a határokon belül, hanem magasabb szervekhez fordult: - Az EU úgynevezett piacvédelmi támogatást nyújtott a termelőknek a madárinfluenza miatt bekövetkezett károk enyhítésére. És ebből a támogatásból, valamilyen módon, a késleltetett betelepítésből kihagyták a libát. Engem és jó néhány termelőtársamat mélységesen felháborított, hogy a tyúktartók és a kacsatartók, kaphattak a késleltetett betelepítés miatt támogatást. A libatartók nem kaphattak. - Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő segített annak a kiderítésében, hogy miért nem kaphattak a libások piacvédelmi támogatást. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos ezt azzal indokolta, hogy a liba szabadtartásos állat, ám a kacsát pontosan ugyanolyan körülmények között tartják, mint a libát, ezért ezt az indokot a libatelepek nem fogadják el.
Mára hiány keletkezett a piacon, nincs elegendő naposállat éppen a tavalyi madárinfluenza hatásai miatt. Ez annyiban reményt adhat a termelőknek, hogy nő a kereslet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Juhász Zsolt interjúja nyomán
Legjobban: