A közlemény szerint a PTE-n működő Virológiai Nemzeti Laboratórium betegségvektorokkal foglalkozó kutatócsoportja másfél évtizede követi nyomon a magyarországi csípőszúnyogok helyzetét, terjedését és az általuk hordozott betegségeket.
Kiemelték, hogy kutatási eredményeik és megfigyelések alapján a szúnyogok jelenléte már nemcsak a tavaszi, nyári hónapok sajátja, az olyan inváziós fajok, mint a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog kikelése már februárban megfigyelhető, az ázsiai tigrisszúnyoggal pedig október végéig is lehet találkozni. Ennek okai az enyhe telek mellett a házak tövében álló esővízgyűjtők, a kertekben sok helyen nehezékként használt gumiabroncsok, és az inváziós szúnyogok kedvelt telelőhelyeként szolgáló üvegházak, áruházi dísznövényosztályok temperált környezete - mutattak rá.
Hangsúlyozták, hogy a tudományos eredmények és az európai tapasztalatok azt jelzik előre, hogy a következő években egyre inkább számítani kell a jelenség fokozódására és végül új betegségek megjelenésére is. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenleg országosan alkalmazott kémiai ködöléses módszer alkalmatlan az inváziós fajok ellen, ráadásul komoly ökológiai veszteséggel is jár, melynek felméréséhez a kutatók a lakosság segítségét kérik a Rovar Piknik elnevezésű programban való részvétellel.
Kitértek rá, hogy a megoldás a kezünkben van: a lakosság rendkívül értékes adatokhoz juttathatja a kutatókat az olyan telefonos applikáció használatával, illetve közösségi tudományos programokban való részvétellel is, mint a Mosquito Alert applikáció vagy a Pécsi Szúnyog internetes oldal. Egyetlen elhanyagolt kertben több ezer csípőszúnyog kelhet ki és keserítheti meg a környéken élők mindennapjait, ezért a kertek tudatos rendezésével, a szúnyogbölcsők felszámolásával vagy biológiai kezelésével megelőzhető a szúnyogok inváziója - hívták fel a figyelmet.
Ez is érdekelhet
A kutatócsoport a Pécsi Szúnyog közösségi oldalon számos ismeretterjesztő anyaggal, hasznos tanácsokkal és környezetbarát megoldási javaslattal is segíti a lakosságot a hatékony védekezésben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
