A világjárvány legelső napjaitól sokan tapasztaltak "agyködöt", azaz feledékenységet, koncentrációs problémákat azután, hogy átestek a Covidon. Most, négy évvel később már bőséges bizonyíték van arra, hogy a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttség még többek között fejfájáshoz, görcsrohamokhoz, stroke-hoz, alvászavarokhoz, az idegek bénulásához, továbbá számos mentális zavarhoz vezethet - írja Ziyad Al-Aly klinikai epidemiológus a The Conversation oldalán.
Kitörölhetetlen nyomot hagy az agyon
Az eddigi kutatások az alábbi szövődményeket állapították meg:
- Nagy epidemiológiai elemzések kimutatták, hogy a covidosoknál megnövekedett a kognitív hiányosságok, például a memóriazavarok kockázata.
- A koronavírus-fertőzés előtt és után végzett képalkotó vizsgálatok az agytérfogat zsugorodását és az agy megváltozott szerkezetét mutatják.
- Az enyhe vagy közepesen súlyos Covidban szenvedő embereken végzett vizsgálatok elhúzódó agyi gyulladást mutattak ki, valamint olyan elváltozásokat, mintha hét évet öregedett volna az agy.
- A súlyos, kórházi vagy intenzív ápolást igénylő Covid olyan kognitív hiányosságokat és egyéb agykárosodást eredményezhet, amely 20 évnyi öregedéssel egyenértékű.
- Az emberi és egér agyi organoidokon végzett kísérletek (amelyeket az emberi agyban bekövetkező változások utánzására terveztek), kimutatták, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés kiváltja az agysejtek fúzióját. Ez gyakorlatilag rövidzárlatot okoz az agyi elektromos aktivitásban, és károsítja a funkciókat.
- A súlyos covidban szenvedő, de hónapokkal később más okból elhunyt emberek boncolási vizsgálatai kimutatták, hogy a vírus még mindig jelen volt az agyszövetben. Az viszont még nem világos, hogy ez okozza-e az agyi problémákat.
- Egyes tanulmányok szerint, még ha a vírus enyhe lefolyású és kizárólag a tüdőre korlátozódik, akkor is gyulladást okozhat az agyban, és károsíthatja az agysejtek regenerációs képességét.
- A Covid megzavarhatja a vér-agy gátat is, azt a pajzsot, amely az idegrendszert védi, ami így "szivároghat". Különböző képalkotó vizsgálatok kimutatták ezt a szivárgást olyanok agyán, akik agyködöt tapasztaltak.
Minél súlyosabb a Covid, annál alacsonyabb az IQ
Egy friss tanulmányban a kognitív képességeket, például a memóriát, a tervezést és a térbeli gondolkodást vizsgálták közel 113 ezer olyan embernél, akik korábban átestek a Covidon. A kutatók azt találták, hogy az érintetteknek problémáik voltak a memóriájukkal, illetve a feladataik végrehajtásában.
Ez a hanyatlás azokra volt jellemző, akik a világjárvány korai szakaszában fertőződtek meg, vagy a delta és omikron variánsokat kapták el.
Ugyanebben a vizsgálatban azoknál, akik a Covid egy enyhébb formáját kapták el, de már teljesen kigyógyultak belőle, hárompontos IQ-veszteséggel egyenértékű kognitív hanyatlás mutatkozott. Ehhez képest azoknál, akikek nem múltak el a tüneteik, például a tartós légszomjjal vagy fáradtsággal küzdőknél az IQ hatpontos csökkenést mutatott. Azoknál, akiket a Covid miatt intenzív osztályra vittek, kilenc pont volt az IQ-veszteség. A vírussal való újrafertőződés további kétpontos IQ-csökkenést okozott, szemben az újrafertőződés nélküli esetekkel.
Globális probléma
A legutóbbi amerikai népességfelmérés elemzése kimutatta, hogy a világjárvány kezdete után 1 millió fővel több, munkaképes korú lakos számolt be arról, hogy "komolyabb nehézségekkel" küzd az emlékezés, a koncentráció vagy a döntéshozatal terén, mint az azt megelőző 15 évben bármikor. Ez főként a 18 és 44 év közötti fiatal felnőttekre volt jellemző.
Az Európai Unió adatai hasonló tendenciát mutatnak: 2022-ben az EU-ban az emberek 15%-a számolt be memória- és koncentrációs problémákról.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ziyad Al-Aly felhívta rá a figyelmet, hogy még rengeteg kutatásra van szükség annak feltárására, hogy miért is okoz kognitív hanyatlást a Covid, és hogy ennek milyen további következményei lehetnek - az egyéni problémákon kívül a az egész társadalomra és a gazdaságra is.
