A koronavírus-járvány két éve alatt minden országnak, köztünk Magyarországnak is meg kellett küzdenie a pandémia terheivel. A Portfolión megjelent cikkében Hajdu Tamás, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézet (KTI), valamint Krekó Judit, a KRTK KTI és a Budapest Intézet munkatársa a koronavírus-járvány itthoni fertőzési és halálozási mutatóit veszi végig az Európai Unió országaival összevetve.
Alacsony esetszám, kevés teszt
A szakértők szerint az országok koronavírus-járvánnyal való érintettségének összehasonlításakor az egyik lehetséges út az egymillió főre vetített koronavírus-esetszámok vizsgálata. Az EU országait vizsgálva azt kapjuk, hogy Magyarországon a járvány legnagyobb részében relatíve kevés fertőzöttet azonosítottak. Ennek megfelelően a koronavírus-járvány egészét tekintve is (2022. március elejéig) az alacsony összesített esetszámot jelentő országok között találjuk Magyarországot.
Ugyanakkor az esetszámok csak akkor képesek a járvány országok közötti különbségeit megmutatni, ha a tesztelési intenzitás és annak célzottsága az egyes országokban mindenhol hasonló. Valójában azonban nem ez a helyzet. A tesztek számát vizsgálva az látszik, hogy nemritkán nagyságrendi eltérések vannak az EU országai között, mind a heti, mind pedig a járvány egészét jellemző összesített tesztszámokat illetően. Magyarország rendre az EU legkevesebbet tesztelő országai közé tartozik, így a pandémia összesített adatai alapján a második legalacsonyabb értéket mutatja az egymillió főre jutó tesztek számát tekintve.
Áldozatok száma: a másodikok vagyunk
A súlyos koronavírusos megbetegedések számának összehasonlítására a koronavírus miatt kórházban kezeltek száma kínálkozik lehetséges mutatóként, írja a cikk. E mutató alapján Magyarország a járvány által egyik legerőteljesebben érintett ország volt az EU-n belül.
Ami a koronavírusban elhunytak számát illeti, Magyarország ugyan a járvány első hónapjait uniós összevetésben is alacsonynak tekinthető halálozási számmal vészelte át, a későbbi hullámok (különösen a 2021 elején zajló harmadik) már kiemelkedően magas mortalitással jártak. A járvány közel kétéves időszakának egészét vizsgálva ez azt jelenti, hogy Magyarországon a második legmagasabb az egymillió főre eső koronavírus-halálozások száma az EU-n belül. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a koronavírus-betegség miatti halálozások száma is több mindentől függ, például attól, hogy pontosan mely halálozásokra tekintenek koronavírus okozta halálozásokként.
Két év alatt közel 40 ezerrel több elhunyt
A járvány közvetett és közvetlen hatásainak országok közötti torzításmentes összehasonlítását a többlethalálozás mutatója teszi lehetővé (a többlethalálozás nem a koronavírus okozta megbetegedésben elhunytak számát méri, hanem a járvány egészének a halálozásokra gyakorolt hatását tükrözi). Mint azt a szakértők kiemelik, a többlethalálozás mutatóját négy életkori kategóriában vizsgálták: 0–39, 40–59, 60–79 évesek, illetve 80 évesek vagy idősebbek.
Ez is érdekelhet
A legidősebb (80 éves vagy idősebb) korosztály kivételével Magyarország a legnagyobb mértékű többlethalálozási mutatókkal rendelkező uniós országok közé tartozik. Összességében a 2022. január közepéig tartó csaknem két év alatt közel 40 ezerrel (nagyjából 16 százalékkal) többen hunytak el, mint azt a korábbi évek halálozási trendje alapján vártuk volna.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
