A világjárvány kezdete óta rengeteget változott az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2), amelynek az utóbbi időben két variánsáról lehet sokat hallani a hírekben. Az egyaránt az omikron alváltozatának számító EG.5 (Eris) és BA.2.86. (Pirola) közül egyelőre előbbi magyarországi felbukkanását jelentette be hivatalosan a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Ami viszont igazán fontos, hogy az eddig született feljegyzések alapján egyik sem okoz nagyobb valószínűséggel súlyos megbetegedést, mint a korábbi törzsek – írja a Telex.
„Az a fajta óriási evolúciós ugrás, amelyet az omikron megjelenésekor láttunk, a most terjedő törzseknél nem megfigyelhető. A vírus azt csinálja, amit várunk tőle: csiszolgatja magát, kerülgeti a kialakított immunitásunkat” – nyilatkozta a lapnak Kemenesi Gábor virológus. Oroszi Beatrix epidemiológus pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „nem egy-egy variáns az érdekes jelen pillanatban, hanem hogy ezek milyen gyorsan és mennyire megújulva tudnak egymás után jönni. Félelmetes ez a tempó”. Hozzátette, a vírus jól alkalmazkodik, egyre jobban meg tudja kerülni a korábbi fertőzések és védőoltások által kiváltott védettséget.
Valószínű, hogy éppen zajlik egy járványhullám
A Telex arra figyelmeztet, hogy lényegében „vakon repülünk”, tekintve, hogy mára megszűnt a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal és a rendszeres kormányzati adatszolgáltatás. Az NNGYK oldalán csak a vírus örökítőanyagának szennyvízben mért koncentrációjáról találni naprakész adatokat. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataiból annyi kivehető azonban, hogy Magyarország is a növekvő trenddel rendelkező országok közé tartozik, dacára annak, hogy immár nem kötelező bejelenteni a COVID-19-féle megbetegedéseket, ennél fogva az esetek nagy része nem kerül be a hivatalos statisztikákba.
Oroszi Beatrix az előző szezon tapasztalatai, trendjei, valamint a külföldön látható folyamatok alapján úgy véli, „valószínűleg épp egy járványhullámban vagyunk Magyarországon, amit a járványügyi megfigyelőrendszer adatok híján nem tud kimutatni, viszont a megbetegedések számáról empirikus módon tudjuk, látjuk, hogy magasabb”. Feltevését egyébként a szennyvízadatok elmúlt időszakbeli romló tendenciája, valamint a pozitív tesztek arányának növekedése is alátámasztani látszik.
Kemenesi szerint természetes, hogy növekednek az esetszámok, hiszen ősz lévén megyünk bele a légúti megbetegedések szezonjába. „Megtanulhattuk, hogy a Covidnak szezonon kívül is vannak hullámai, de ez még mindig egy friss vírus, és keresi a helyét, előbb-utóbb várhatóan be fog állni a szezonális légúti megbetegedések közé. Ennek az előszele már tavaly és azelőtt is látszott, mindig mutatott egy őszi-téli hullámot is” – mutatott rá a virológus.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: