Az egészségügyi minisztérium előzetes adatai szerint a születések száma, amely az utóbbi hét évben folyamatosan csökkent, 2022-ben az előző évhez képest 5,1 százalékkal, 799,7 ezerre esett vissza. A japán újszülöttek száma a külföldön születetteket is beleértve csak körülbelül 770 ezer, a többiek a szigetországban élő külföldi szülők gyermekei. Japánban 1899 óta vezetnek statisztikát a születésszámról, és azóta 2022 volt az első olyan év, amelyben az újszülöttek száma nem érte el a 800 ezret. A negatív rekord annak fényében is jelentős, hogy egy 2017-es kormányzati előrejelzés még úgy vélte: 2033-ban eshet először 800 ezer alá a születésszám.
A csökkenés általános okait a vártnál hosszabbra nyúlt koronavírus-világjárványban, a párok későbbi házasodásában és gyermekvállalásában, valamint az életmódbeli változásokban látják. Fudzsinami Takumi, egy japán kutatóintézet vezető kutatója úgy véli: „a tavalyi csökkenés legfőbb oka az, hogy a pandémia miatt 2020-ban jóval kevesebben kötöttek házasságot. Márpedig Japánban az az általános, hogy a házasságkötés után két évvel születik meg az első gyerek”. Hozzátette, „főleg a nők gyermekvállalási hajlandósága csökken, mert a munkakörülmények változása miatt nagy teherként élik meg a gyermeknevelést, tehát szükség lenne e helyzet megváltoztatására”. A népjóléti és a munkaügyet is felügyelő egészségügyi minisztérium egyik illetékese szerint a csökkenés további oka, hogy a fiatalok anyagi helyzete bizonytalan.
A házasságkötések száma ugyanakkor három év óta először nőtt 2022-ben, miután a járvány következményeként 2021-ben ezek száma is rekord alacsony volt. A halálozások száma viszont az előző évhez képest 129 ezer fővel, 1,58 millióra nőtt 2022-ben, ami szintén negatív rekordnak számít. A Kisida Fumio vezette japán kormány mélyreható intézkedéscsomag kidolgozását hirdette meg a születésszám-csökkenés megállítása érdekében.
Legjobban: