Koronavírus: 8 hónapig is kitarthat a védettség

A közelmúltban két kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus-fertőzésből kigyógyulva az érintettek szervezetében legalább nyolc hónapra szóló immunitás alakul ki. A két tanulmány szerzői ráadásul más-más irányból közelítették meg a témát.

Egyre nagyobb az érdeklődés a koronavírus elleni oltás iránt, már több mint egymillióan regisztráltak. Részletek itt.

Tavaly december 22-én jelentettek meg ausztrál kutatók egy tanulmányt, miszerint még 242 nappal a fertőzés lezajlását követően is kimutatható volt a korábbi fertőzöttek szervezetében az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) fehérjéire emlékező B-sejtek jelenléte - írja a Minnesotai Egyetem összefoglalója. Ezek az immunsejtek bármikor képesek gyors immunválaszt, antitesttermelést beindítani, ha ismét találkoznak a kórokozóval. Ugyanezen a napon jelent meg egy dél-koreai kutatócsapat tudományos munkája is. Ők tünetmentes vagy legfeljebb enyhe tüneteket produkáló koronavírus-fertőzés után nyolc hónappal mutattak ki magas antitestszintet a vizsgált alanyok véréből.

Újabb kutatások szerint hosszú távon is megmaradhat az új koronavírus elleni immunvédettség
Újabb kutatások szerint hosszú távon is megmaradhat az új koronavírus elleni immunvédettség. Fotó: Getty Images

A B-sejtek adhatnak választ

Az ausztrál kutatók összesen 25 igazolt COVID-19-betegtől és 36 egészséges önkéntestől vettek vérmintát tavaly március és szeptember között. A mintákból minden résztvevő esetében kimutatták az antitesteket, valamint a vírusspecifikus immunsejteket. Az így kapott adatok szerint hat nappal a fertőzést követően még minden korábbi beteg szervezetében fellelhetőek voltak azok az IgG antitestek, amelyek a vírus tüskefehérjéje és külső burka ellen alakultak ki. Húsz nappal az első tünetek megjelenése után azonban ezen antitestek szintje csökkenésnek indult. Ezzel szemben a memóriasejtek, a B-limfociták szintje még 150 nap elteltével is magas maradt, illetve 240 után is kimutatható volt. Mindez arra enged következtetni, hogy a páciensek immunrendszere készen állt egy újbóli fertőzés elleni hatékony és rapid fellépésre. Mivel pedig a B-sejtek hosszabb ideig megmaradnak, egyszersmind hasznosabb jelzői lehetnek a hosszú távú immunvédettségnek, mint az antitestek.

A tanulmány eredményei megerősítik a reményt, hogy a koronavírus-fertőzés elleni védőoltások legalább hasonló, nyolc hónap tartamú védettséget alakítanak majd ki. Ezen felül a szerzők szerint a sejtszintű immunitás választ adhat arra a rejtélyre is, hogy vajon miért van olyan kevés dokumentált újrafertőződés az új koronavírussal. "Rendkívül fontosak ezek az eredmények, mert határozottan alátámasztják, hogy a fertőzöttek valóban megőrzik az immunitásukat a vírus és a betegség ellen" - hangsúlyozta Menno van Zelm, a melbourne-i Monash Egyetem kutatója, a Science Immunology című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

Mégis maradnak hosszú távon antitestek?

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A másik említett kutatás során dél-koreai kutatók a Szöuli Nemzeti Egyetem kórházában elkülönített COVID-19-betegek vérmintáiban mérték meg a SARS-CoV-2 elleni antitestek szintjét négy különböző tesztelési eljárás segítségével tavaly március 5. és április 9. között. A négyből három vizsgálati módszer magas (69 és 91,4 százalék közötti) szeropozitivitási arányt mutatott ki, ami ellentmond azoknak a korábbi tudományos eredményeknek, miszerint a tünetmentes fertőzöttek két-három hónappal a fertőzés lezajlását követően szeronegatívvá válnak - azaz nem mutatható ki a szervezetükből antitestek jelenléte. A kutatók szerint eredményeik rávilágítanak, hogy az antitestek eltűnése sokkal inkább a különböző vizsgálati módszerek és tesztek hiányosságaiból fakad, mintsem valóban aggodalomra okot adó jelenségként kezelhetnénk. "Dacára a gyengülő immunitással kapcsolatos félelmeknek, a megfelelő tesztek képesek még nyolc hónappal a fertőzés után is SARS-CoV-2 elleni antitesteket azonosítani a legtöbb tünetmentes vagy enyhe tüneteket produkáló érintettnél" - vonták le a következtetést a szerzők az Emerging Infectious Diseases című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Egyelőre csak a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcináját alkalmazzák Magyarország az új típusú koronavírus-fertőzés megelőzésére, elképzelhető azonban, hogy a közeljövőben más gyártók oltóanyagai is elérhetővé válnak itthon. Választhatunk-e majd, hogy melyikkel szeretnénk beoltatni magunkat? Egyáltalán mi alapján hozhatjuk meg a döntést? A témáról ide kattintva olvashat bővebben.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.