Már a koronavírus-járvány terjedésének korai szakaszában felmerült , hogy a BCG-oltás (amely a tuberkulózis ellen véd) enyhíti a COVID-19 megbetegedés tüneteit, sőt akár segít meggátolni a megfertőződést is. Mindennek hátterében az áll, hogy egyes, korábbi kutatások szerint a BCG-vakcina a célzott hatásán túl erősíti az immunrendszert is. És bár statisztikai adatok látszólag tényleg arra utaltak, hogy a BCG-oltás védettséget ad a koronavírus ellen, a WHO ezt határozottan cáfolta áprilisban, mivel nem készült bizonyító erejű kutatás a témában.
Az American Association for the Advancement of Science (AAAS) nevű non-profit tudományos szervezet azonban most publikált egy tanulmányt, amely hivatalosan is megerősíti azt, hogy a BCG-vakcina ellaposítja a koronavírus járványgörbéjét. 135 ország napi új COVID-beteg számait, valamint 134 ország napi halálozási adatait elemezték, minden államban az első fertőzött megjelenésétől számított 30 napos időszakot vették figyelembe - írja az Eurekalert.org. Az adatokat elemezve arra jutottak, hogy azokban az országokban, ahol legalább 2000-ig kötelezően megkapták az újszülöttek vagy kisgyerekek a BCG-oltást, ott jelentősen lassabban terjedt a járvány és kevesebben hunytak el miatta.
Az idősebbeket nem oltották még be
Magyarországon 1954 óta szerepel a kötelező oltások között a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), ennek pedig szerepe lehet abban, hogy miért tudtunk jóval sikeresebben védekezni a járvány ellen, mint például Franciaország vagy Olaszország (előbbiben már csak ajánlott oltás, utóbbiban soha nem is volt része a kötelező oltási programnak). Ugyanakkor azt is megmagyarázhatja, hogy a fertőzöttek alacsony száma mellett miért lehet viszonylag magas a halálozási rátánk: a koronavírus által veszélyeztetett idősebb korosztályt ugyanis még nem oltották be a BCG-vakcinával.
Az AAAS kutatói az eredményeket felhasználva modellezték, hogyan alakult volna a járványhelyzet az Amerikai Egyesült Államokban, ha ott is már évtizedek óta kötelező oltás lenne a BCG (ami az USA-ban soha nem volt és jelenleg sem az). Számításaik szerint március 29-éig 468 emberéletet követelt volna a koronavírus, ez pedig mindössze 19 százaléka annak, ahányan valóban meghaltak az országban a vizsgált napig (2467).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az óriási különbség ellenére a tudósok hangsúlyozzák, hogy nem tartják koronavírus elleni csodaszernek a BCG-t, de mindenképp érdemes volna további vizsgálatokat folytatni e téren, és adott esetben az országoknak újragondolniuk kötelező oltási programjaikat.
Koronavírus-járvány: katasztrófahelyzetet hirdettek a második legnépesebb ausztrál államban - olvassa el a részleteket az nlc.hu oldalán .
