A koronavírus-járvány kapcsán mostanában gyakran bukkan fel a hírekben a nyájimmunitás kifejezés. De pontosan mit jelent ez? "Egy járvány akkor ér véget, amikor az adott közösség tagjainak 60-70 százaléka átesik a fertőzésen, és így védettséget szerez a vírussal szemben, ami megvédi a fennmaradó 30-40 százalékot is. Ezt nevezik a tudósok kissé sziruposan nyájimmunitásnak" - mondta Helge Braun német kancelláriaminiszter.
Kifejtette azt is, hogy véleménye szerint ennek elérésére nem lehet alapozni az új koronavírus elleni stratégiát. "Ha a német lakosságnak csak a felét akarnánk védetté tenni 18 hónap alatt, naponta 73 ezer embernek kellene megfertőződnie" - mondta a miniszter, kiemelve, hogy "ekkora számokkal nem birkózna meg az egészségügyi rendszer". A nyájimmunitás ellen szól továbbá, hogy a fertőzési láncolatok felkutatásával foglalkozó egészségügyi hatóságok sem bírnák a tempót, így végül ellenőrizhetetlenné válna a járvány.
Csökkenteni kell a napi új fertőzöttek számát
"Ezért a fertőzések megakadályozására kell törekedni, és be kell várni a vírus elleni védettséget biztosító oltás kifejlesztését. Ez a német kormány stratégiája" - mondta a miniszter. A járványlassító intézkedések tegnap kezdődött fokozatos feloldásáról elmondta, hogy a vírus reprodukciós rátájának (R0) alakulása alapján lehet majd megítélni, hogy jó úton jár-e Németország. A korlátozások további lazításához stabilizálódnia kell a napi új igazolt fertőzések számának, ami 1,0-ás R0 értéknek felel meg. Ez azt jelenti, hogy minden fertőzött legfeljebb egy további embernek adja át a vírust.
Az orvos végzettségű politikus hangsúlyozta, hogy a fertőzések száma már akkor vészes emelkedésnek indulna, ha tíz fertőzött közül csak egyetlen egy adná tovább a kórokozót két embernek. "Ez jól mutatja, mennyire fegyelmezetten kell eljárnunk a lazítás szakaszában." Helge Braun kiemelte továbbá, hogy Németországnak "nagyon komolyan kell vennie" a Dél-Koreában alkalmazott stratégiát , amelynek célja a vírus lehető legteljesebb visszaszorítása a terjedését gátló intézkedésekkel, majd a visszatérés a mindennapi élet rendjéhez. Németország azonban fekvése és gazdasági szerkezete révén "nem tud, és nem is akar" annyira bezárkózni, mint Dél-Korea. "Akármennyire is szorítjuk vissza a vírust, külföldről mindig újra bejön majd" - mondta a miniszter, ezért javaslata szerint továbbra is be kell tartani a tisztasági előírásokat és a társas távolságtartás szabályát, hogy alacsony maradjon a napi új fertőzések száma.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Minél kevesebb az új fertőzés, annál sikeresebb a fertőzési láncolatok feltárása és megszakítása. Ehhez a munkához Németországban tovább növelik az egészségügyi hatóságok személyzetét. A járási egészségügyi hatóságoknál 20 ezer lakosonként fel kell állítani egy öt szakemberből álló munkacsoportot, amely csak a fertőzési láncok feltárásával, azaz kapcsolatkutatással és a tesztelés megszervezésével foglalkozik, szükség esetén a hadsereg (Bundeswehr) támogatásával.
Késik a pán-európai kapcsolatkövető rendszer
Az úgynevezett kapcsolatkövető okostelefon-alkalmazások (contact tracking app) alapjának szánt páneurópai rendszer (Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing - PEPP-PT) fejlesztéséről Helge Braun elmondta, hogy módosítani kell az okostelefonokat működtető operációs rendszereken, amihez "a nagy digitális vállalatok" közreműködése szükséges, ezért a vártnál tovább tart.
A rendszert fejlesztő kutatócsoport egyik vezetője, Chris Boos egy április 10-én tett nyilatkozatában még azt mondta, hogy április 15. és április 19. között jelenhetnek meg az első ilyen alkalmazások. Úgy fogalmazott, a fejlesztés három fő célt szolgál. Az első a fertőzésterjedési veszély megállapítására szolgáló adatok pontos mérése, a második a magánszféra sérthetetlenségének biztosítása, a harmadik az interoperabilitás, az alkalmazások országok közötti együttműködése, ami elősegítheti a járvány miatt bevezetett határigazgatási szigorítások visszavonását.
A koronavírus-járványban rengetegen igyekeznek segíteni környezetükben. Egy brit tanár - akiről az nlc.hu cikkében olvashat - például napi 78 menzaadagot visz ki tanítványainak.
