"Habár nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a vírus (SARS-CoV-2) átadható lenne anyatej közvetítésével, továbbra is fennáll azonban ennek elméleti kockázata. Korábbi világjárványok során már láthattunk arra példát, hogy biztonsági megfontolásból fennakadások léptek fel a pasztörizált donoranyatej ellátásában, éppen ezért szerettük volna kideríteni, hogy a hőkezelt anyatej biztonságosnak tekinthető-e" - fogalmazott Greg Walker, a sydney-i Új-dél-walesi Egyetem (UNSW) kutatója az intézmény által közzétett közleményben .
Ausztráliában összesen öt olyan tejbank működik, amelyek donorok által felajánlott anyatejjel azon koraszülött babák számára biztosítják az anyatejes táplálás lehetőségét, akiket édesanyjuk nem tud szoptatni. A donorok minden esetben alapos ellenőrzésen esnek át a tejleadást megelőzően különböző betegségekre, ahogy magát a leadott tejet is tesztelik és pasztörizálják, hogy mindenképpen biztonságos legyen az egészségügyi szempontból igen sebezhető, veszélyeztetett kicsik számára. Ezek a tejbankok a koronavírus-világjárvány megjelenésével sem álltak le a kontinens méretű államban.
A hőkezelés inaktiválja a koronavírust
A kutatók az egyetem Kirby Intézetének PC3 biztonsági besorolású laboratóriumában folytattak le egy kísérletet. Először az új koronavírussal fertőztek meg az egyik tejbanktól kapott, fagyasztott és frissen lefejt anyatejmintákat. Ezt követően fél órán keresztül 63 Celsius-fokon melegítették azokat, így szimulálva a tejbankokban zajló pasztörizációs folyamatot. A hőkezelés után letesztelték a mintákat, és mint kiderült, azok már nem tartalmaztak fertőzőképes vírusokat.
"Sikerült demonstrálnunk, hogy a SARS-CoV-2-vírus hatékonyan inaktiválható pasztörizáció által" - hangsúlyozták a kutatók, hozzátéve, hogy kísérletük a lehető legrosszabb forgatókönyvet volt hivatott leképezni. "A laboratóriumban sokkal nagyobb mennyiségű vírust juttattunk a mintákba, mint amennyi egy COVID-19-ben szenvedő nő anyatejében előfordulhatna . Éppen ezért igazán biztosak lehetünk az eredményeink valódiságában" - mutatott rá Walker.
A fagyasztás nem segít
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatócsapat arra is kíváncsi volt, hogy vajon az alacsony hőmérsékleten történő tárolás is képes-e elősegíteni a vírus inaktiválását. Ehhez plusz 4 és mínusz 30 fokra hűtöttek le fertőzött mintákat 48 órán keresztül. Mint kiderült, a fagyasztás valamelyest ugyan lecsökkentette a kórokozók számát, összességében azonban egyik tárolási módszer sem fejtett ki szignifikáns hatást a koronavírussal szemben. Magyarán a SARS-CoV-2 még mínusz 30 fokon is stabil marad.
Ugyan eredményeik fontos információkkal szolgálhatnak a lefejt anyatej kezelésével kapcsolatban, a kutatók azonban igyekeztek hangsúlyozni, hogy a szoptatás továbbra is biztonságosnak tekinthető COVID-19-cel küzdő anyukák esetében is. Továbbra sincs ugyanis arra utaló tudományos bizonyíték, hogy az új típusú koronavírus anyatejen keresztül is terjedne.
Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége beoltatná magát az új koronavírus ellen. A témáról bővebben az nlc.hu cikkében olvashat.
