"Kedves keresztények: a vakcinák egy biolumineszcens anyagot, úgynevezett LUCIFERÁZT tartalmaznak, így nyomon lehet titeket követni. Olvassátok az Újszövetség utolsó könyvét, és lássátok, hogyan fog ez végződni" - posztolta a közelmúltban a Twitteren Emerald Robinson, az amerikai Newsmax hírportál tudósítója. Robinson azóta törölte a bejegyzést közösségimédia-oldaláról, az eset ugyanakkor újabb lökést adott a luciferáz körül kialakult aggodalmaknak. Lucifer ugyanis egy bukott angyal a keresztény kultúrkörben, akit, miután szembeszállt Istennel, kitaszítottak a mennyből, és a leggyakoribb értelmezés szerint ő a megtestesült ördög. Mint arról a Reuters beszámolt, idén tavasszal több olyan oltásellenes poszt is gyorsan terjedt a Facebookon, amely a luciferáz okán egyenesen a gonosznak tulajdonította a COVID-19 elleni védőoltásokat, elsősorban a Moderna oltóanyagát.
Mi is valójában a luciferáz?
A Robinson-féle bejegyzés kapcsán a Forbes egy erős hasonlattal igyekezett érzékeltetni a vakcinák körüli aggodalmakat megalapozó tévhitet. Csak azért ugyanis, mert az Uránusz úgy hangzik, mint az ánusz, azaz a végbélnyílás, magát a bolygót még nem széklet alkotja. Hasonló a helyzet a luciferázzal is. A WebMD részletes összeállítást készített a fogalmak tisztázása céljából, rámutatva, hogy a luciferáz enzim neve nem Lucifer nevéből származik, hanem mindkettőnek azonos a gyökere. Egy latin szóösszetételről van szó, amelynek a jelentése magyarra fordítva: fényhozó. A luciferáz ugyanis a természetben magas energiájú vegyületekkel lép kölcsönhatásba egyes állatok szervezetében, például a szentjánosbogarakéban, amelyek világító potrohukról váltak közismertté. Az e vegyületek lebontása közben felszabaduló energia teszi lehetővé az izzó fényt, azaz a biolumineszcenciát.
A luciferázban rejlő lehetőségeket többféle módon is kiaknázzák a tudományos kutatások során. Az enzim segítségével nyomon lehet például követni, hogy egy szervezet bizonyos sejtjei hol és mikor aktiválnak meghatározott géneket. A génekben megtalálhatók olyan régiók, amelyek egyfajta kapcsolóként működnek. Ha a kutatók a luciferáz genetikai kódját közvetlenül a gének aktiválásáért felelős régiók mellé helyezik, majd olyan vegyületet adnak a kísérlethez, amellyel a luciferáz kölcsönhatásba tud lépni, máris láthatóvá válik, amikor egy sejt az adott gént használja. A sejt ilyenkor szó szerint felvilágít.
Szintén hasznos lehet a luciferáz, ha az a cél, hogy megjelöljünk és nyomon kövessünk specifikus sejteket egy élő szervezetben. Ilyen módon feltérképezhető például egy tumorsejt vándorlásának útja is a testen belül. A luciferázt fertőző betegségek diagnosztikájában használt tesztek fejlesztése során is használják, illetve nyomon követhető a segítségével, hogyan törnek be a vírusok a sejtekbe. Itt jön képbe a kapcsolat a COVID-19 ellen vakcinákkal is: a kutatók luciferázt használtak egyes állatkísérletekben, hogy felmérjék, hogy a beadott hírvivő RNS hova jutott el az egerek szervezetében. Az enzim ugyanakkor csak ezekben a kutatásokban kapott szerepet, és nem összetevője egyetlen oltóanyagnak sem, amelyet ma a pandémia elleni küzdelemben alkalmaznak. Más szóval a vakcinák nem a ördögtől valók, de még csak nem is fogunk tőlük világítani.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője szerint egyszerre is beadható a koronavírus és az influenza elleni oltás , nem befolyásolja a hatásfokukat az egybeesés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
