Az OECD évente megjelenő egészségügyi panorámájában a koronavírus-járvány okozta krízis tanulságaival foglalkozik. Ezek közül kiemeli, hogy az európai egészségügyi rendszereket olyan irányban kéne átalakítani, hogy jobban tudjanak reagálni a járvány hullámainak tetőzéseire. A kórházi ágyak kialakításánál a tavaszi hullámban számos országban bevezetett, rugalmas megoldásokat - például a hagyományos ágyak átmeneti intenzív ággyá való átalakítását, a betegek átszállítását és a tábori kórházak létesítését - tartja az OECD követendő példának az ágyak számának állandó növelése helyett, ami költségesebb lenne.
Ez a legerősebb hátrány
"A szakdolgozók hiánya a legerősebb hátrány, miután a szakképzett ápolók képzése több időt vesz igénybe, mint az átmeneti kapacitások létrehozása" - hangsúlyozza a jelentés. Rövid távú megoldásként a szervezet az elsőként Franciaországban megvalósított, úgynevezett tartalékos listák létrehozását javasolja, amely bármikor lehetővé teszi kiegészítő szakemberek átmeneti mozgósítását, és a szakdolgozói hiány elkerülését a koronavírus -járvány idején. De ez a megoldás sem menti fel az európai országokat az alól, hogy többet ruházzanak be az egészségügyi dolgozókba, akik "szélsőséges nyomás" alá kerültek a járványban - írta a jelentés.
A szűrés és a kontaktkutatás a kulcs
Az OECD kiemeli, hogy azok az országok, amelyeknek a legjobban sikerült az új típusú koronavírus feltartóztatása, például Norvégia és Finnország jobban fel voltak készülve hatékony szűrési programmal, a betegek ellátásával és a kontaktkutatással. A szervezet azt is ajánlja a kormányoknak, hogy határozzanak meg a gazdasági termelés újraindulására korrekt módon végrehajtható stratégiákat annak érdekében, hogy ne legyen szükség több lezárásra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szájvíz 30 másodperc alatt megöli a koronavírust laboratóriumi körülmények között - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
Legjobban: