Már a COVID-19 korai szakaszában jó eséllyel megjósolható, hogy az érintetteknél várhatóan milyen súlyos lefolyású lesz a betegség - derült ki a Kieli Egyetem kutatásából, melynek során újszerű biomarkereket hoztak kapcsolatba a kórkép tüneteivel. Mint azt az intézmény közleménye írja, ez a felfedezés lehetővé teszi, hogy a súlyos panaszokkal küzdő betegek még hatékonyabb ellátást kaphassanak.
Éretlen sejtek a vérben
A német kutatásban a szakértők olyan igazolt koronavírusos páciensektől kapott vérmintákat teszteltek, akiket Kiel, Bonn, Köln és Nijmegen városok egyetemi kórházaiban kezeltek. Egy 14 betegből álló csoport esetében a fertőzöttekben keringő vérsejteket vizsgálták, összehasonlítva az egészséges alanyoktól vett vérmintákkal. A szakemberek több százezer sejtet tudtak tanulmányozni az úgynevezett egysejtes genomika segítségével, ennek köszönhetően ritka sejttípusokat is azonosítottak.
A kutatók érdekes összefüggést figyeltek meg: a csontvelőből a vérbe kibocsátott éretlen prekurzor sejtek a betegség különösen súlyos lefolyását vetítik előre, és hozzájárulhatnak a koronavírus-fertőzést kísérő komplikációk kialakulásához. "Ez azért különösen meglepő, mert ezek a prekurzor sejtek normál esetben csak a csontvelőben találhatók meg, és ott érnek meg annyira, amennyire szükséges" - magyarázza dr. Florian Tran klinikai tudós.
A további adatokkal összevetve egyfajta "ujjlenyomatot" tudtak létrehozni a megváltozott működésű sejtekről, és ezt követték figyelemmel egy ideig. A kutatócsapat felfedezte, hogy két éretlen sejttípus különösen jellemző a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzésre: a vérlemezke-sejtek prekurzorai, más néven a megakariociták, valamint az éretlen vörösvérsejtek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tudósok egy 39 fős koronavírus-fertőzött csoport vizsgálatával nyertek részletes betekintést a témába, akiket a nijmegeni kórházak intenzív osztályain kezeltek - azaz a fertőzés igen súlyos lefolyású volt az esetükben. Ebben a csoportban megfigyelhető volt, hogy a megakariociták és a vörösvérsejtek őssejtjei különösen erős ujjlenyomatot hagytak azoknál, akik életüket vesztették a fertőzésben. "Az ezekhez hasonló őssejtek főként az olyan súlyos betegséggel küzdőknél mutathatók ki a vérben, mint a vérmérgezés . A COVID-19 kapcsán azonban mindeddig nem figyeltek meg hasonló jelenséget" - tette hozzá a szakember.
Veszélyes véralvadási zavarok
Bár számos kutatás és tanulmány született már a témában, a kutatók még mindig keveset tudnak a betegség pontos lefolyásáról, annak időbeli velejáróiról. Míg a SARS-CoV-2-vírus által okozott fertőzések egy része enyhe vagy akár tünet nélküli lefolyású, a betegség különösen az idősebbek esetében akár életveszélyes is lehet. Ezekben a súlyos esetekben a vírus a tüdő mellett egyéb szerveket, köztük a szívet vagy a veséket is megtámadhatja. A korábbi tanulmányok már igazolták, hogy a súlyos eseteknél döntően a kis véredények sérülése, valamint a túlzott véralvadás okozzák a bajt. A COVID-19 okozta halálozások leggyakoribb oka a tüdőben keletkező vérrög.
A megakariociták egy, a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban már ismert problémára hívják fel a figyelmet: nevezetesen, hogy a vérlemezkék felelősek a véralvadásért. Éppen ezért COVID-19 esetén a a véralvadási problémák kialakulása az elhalálozás közvetlen oka. A kutatócsoport szerint a vészhelyzetben aktivált megakariociták a vérben olyan vérlemezkéket termelnek, melyek könnyebben felhalmozódnak, így véralvadási zavarokhoz vezetnek. A vörösvérsejtek őssejtjeinek felszaporodása a vérben oxigénhiányos állapotot jelez, ami a szervezet súlyos tüdőbetegségekre adott vészreakciója.
Kilenc koronavírusról szóló cikkből legalább egyben szerepel a félelem szó. A témáról bővebben társportálunk, az nlc.hu cikkében olvashat.
