Amerikai és norvég kutatók modellezéssel vizsgálták, hogy az eltérő demográfiai sajátosságokkal rendelkező országokban hogyan hat a vírus a társadalomra.
Más korcsoportban fog terjedni
Ruiyun Li, az Oslói Egyetem kutatója a fertőző légúti betegségek vizsgálatakor azt találta, hogy a COVID-19 okozta megbetegedés egészen más korcsoportokban terjedhet majd, mint ami a megjelenésekor - és a világjárvány kezdetekor - jellemző volt.
"Egy igazán hosszú távú, azaz minimum tíz évig tartó immunitási modellt prognosztizálva azt látjuk, hogy a fiatalok körében lesz várható a legmagasabb fertőzési arány, mivel az idősebbek szervezetének már ismerős lesz a vírus és így várhatóan védekezni is képesek lesznek ellene" - mondta Li.
Endémia vagy pandémia
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ottar Bjornstad, a norvég-amerikai kutatócsapat másik tagja szerint különbséget kell tennünk az endémiás járványok (himlő, pestis) és a nagy világjárványok között abból a szempontból is, hogy azok milyen korcsoportba tartozó embereket képesek megbetegíteni. Az 1889-1890-es influenzajárvány nagyrészt a hetven évesnél idősebb felnőttekkel végzett és valószínűleg a HCoV-OC43 vírus megjelenése okozhatta. Ugyanezt a vírus ma már enyhébb, bizonyos földrajzi helyekhez köthető állandó járványos (endemikus) megbetegedést okoz, és főleg a 7-12 hónapos gyermekeket érinti.
Bár a vérrögképződési zavarok csak nagyon ritkán jelentkeznek az AstraZeneca-féle koronavírus-vakcinával beoltottak körében, a szövődménnyel érintettek között igen magas a halálozási arány - állaptották meg brit kutatók a legfrissebb vizsgálataik alapján. A kockázat ráadásul a fiataloknál a duplájára nő az 50 év felettiek rizikójához képest - olvassa el a teljes cikket !
