Koronavírus: ezért terjed gyorsan a nagyvárosokban

A háztartások túlzsúfoltsága, illetve a tömegközlekedéssel töltött hosszú idő nagyban hozzájárul az új típusú koronavírus gyors terjedéséhez egy nagyvárosi környezetben - állítják az amerikai Cornell Egyetem kutatói.

Egy új szakvélemény szerint már tavaly január 9-én elhunyt egy beteg COVID-19-ben az Egyesült Államokban, közel egy hónappal az eddig ismert első eset előtt.

"Azt próbáljuk meghatározni, hogy az épített környezet miként befolyásolja a koronavírus terjesztését" - idézi a MedicalXpress Timur Dogant, a Cornell Egyetem építész adjunktusát. Dogan és munkatársai New York területére vonatkoztatva vizsgálták, hogy irányítószámok alapján hogyan alakultak az egyes körzetekben a fertőzési arányok, számításba véve a körzetek egyéb olyan jellegzetességeit, mint például a népsűrűség. Ugyancsak felmérték, hogyan helyezkednek el a körzetekben az olyan nagy forgalmú csomópontok, mint az élelmiszerüzletek, bevásárlóközpontok és parkok.

A nagyvárosok magas népsűrűsége önmagában nem függ össze a koronavírus-fertőzés gyors terjedésével
A nagyvárosok magas népsűrűsége önmagában nem függ össze a koronavírus-fertőzés gyors terjedésével. Fotó: Getty Images

"Úgy találtuk, hogy pusztán a magas népsűrűség és a tömegközlekedést használók magas aránya a populáció belül nem áll kapcsolatban a magasabb fertőzésszámokkal. Az egyes háztartások túlzsúfoltsága és a tömegközlekedésben töltött hosszú idő viszont, úgy tűnik, gyengíti a családok, veszélyeztetett csoportok és általában véve a városok pandémiával szembeni ellenálló képességét" - tette hozzá Dogan. A kutatás eredményeiből kirajzolódik például, hogy nagyobb valószínűséggel válnak a járvány gócpontjaivá azok a körzetek, ahol az emberek legalább 40-60 percet utaznak a munkahelyükre.

A háztartások zsúfoltságát érdemes különválasztani ebben a kérdésben a népsűrűségtől. Előbbi az épületeken belüli lakások és helyiségek, illetve a lakásonkénti lakók számát foglalja magában. Egyszersmind ez a mutató áll inkább kapcsolatban a koronavírus-járvány terjedésével a Buildings and Cities című folyóiratban megjelent tanulmány szerint. A kutatók hozzátették, a jövő várostervezőinek érdemes lenne járványügyi, továbbá fenntarthatósági szempontból is a 20 perces város koncepcióját szem előtt tartaniuk. Ez annyit tesz, hogy a városlakók mindegyike lehetőség szerint 20 percen belül elérhesse otthonából a munkahelyét és egyéb mindennapi szükségleteit gyalog vagy kerékpárral.

Egy nagyszabású kutatás szerint nem csökkenti a súlyos megbetegedés veszélyét kockázati csoportba tartozó COVID-19-betegeknél a korán megkezdett plazmaterápia .

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.