Óriási kihívás elé állította világot az új koronavírus , hatalmas nyomást helyezve az egészségügyre és a közegészségügyi hatóságokra, akik folyamatosan vizsgálják az összes lehetséges fertőzési kockázatot, ahogyan ez az agresszív kórokozó terjedni képes.
Michael Gormley, a Heriot-Watt Egyetem Fenntartható Épülettervezés Intézetének vezetője szerint azonban van egy olyan terület, ami eddig nem kapott elegendő figyelmet, pedig ő és csapata még a 2003-as SARS-járvány során rámutattak, mekkora kockázatot is jelentenek a nagy épületek, mint például a toronyházak, vagy a tömbkórházak. Mint a theconversation.com-on megjelent cikkében hangsúlyozza, bár a fertőzés leggyakrabban közvetlen emberi érintkezés útján terjed, kutatásaik szerint a magas épületekben lakók könnyen elkaphatják, ha a vízvezeték- vagy szennyvízvezeték-rendszer meghibásodik. "Éppen ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyenek a kockázatokkal és azzal, hogyan védekezhetnek" - írta.
Ebből gondolják, hogy baj lehet
Michael Gormley szerint a 2003-as súlyos akut légzőszervi szindróma, azaz SARS-járvány során az intézetük vizsgálta egy hongkongi apartmanház, az úgynevezett Amoy Gardens esetét. A 33-41 emelet magasságig terjedő komplexumban, melyben 19 ezren éltek, több mint 300-an fertőződtek meg és 42-en estek áldozatul a betegségnek. Ez a városállamban történt megbetegedések és halálesetek hatoda volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkori jelentése szerint a járvány fő oka az Amoy Gardens szennyvízvezeték-rendszerének hibáiból eredt. Jelesül azoknak az u alakú lefolyócsöveknek a kiszáradása lehetett a terjedés oka, amelyekben rendeltetésszerűen víznek kellett volna elzárni a szennyeződések visszaszivárgása elől az utat. (Magyarországon az u alakú csövek mellett hasonló funkciót töltenek be az úgynevezett bűzelzárók is, melyek a padlón lévő vízelvezetést szolgálják - a szerk.)
A SARS jellemző tünete volt a hasmenés, a WHO jelentése szerint így került jelentős mennyiségű vírussal terhelt csepp a levegőbe, ami a vízvezeték-hálózatokon keresztül, a kiszáradt u-csöveken át jutott be a többi lakásba, amit csak tovább segítettek a fürdőszobai elszívók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kórházakban is előfordulhat hasonló
Ezt a fent vázolt helyzetet modellezte Gormley és csapata 2017-ben, hogy kiderítsék, pontosan hogyan terjedhetett a kórokozók, mik voltak azok a hibák, melyeket ki lehetett volna küszöbölni, és mik azok az általános tervezési problémák, melyeken a jövőben feltétlen javítani kell, hogy mindez ne ismétlődhessen meg. A kutatók e kísérlet során bebizonyították, hogy az organizmusok az épület különféle emeletein lévő helyiségek között átvihetőek a légáramrendszeren keresztül, mivel az elősegíti a vízvezetékekben lévő víz mozgását. Megállapították, az egyik legnagyobb hiba az volt az Amoy Gardensben, hogy az összes épület ugyanahhoz a szennyvízvezeték-rendszerhez csatlakozott. "Amikor az u alakú lefolyócsövek kiszáradtak, a szennyezett levegő szabadon mozoghatott a lakások között" - írták, hangsúlyozva: az ilyen típusú épületekben ráadásul túlnyomás is kialakulhat, ha egyszerre sok ember van otthon és használja a mosdókat.
Ez is megtörheti az u-csövekben lévő víz "pecsétjét", ami elválasztja egymástól a lakások légrendszereit. Megjegyezték, nemcsak a toronyházak esetében lehet kockázatos egy ilyen rendszer, és nemcsak ott alakulhat ki ilyen túlterhelés. Vannak nagy kapacitású tömbkórházak is, melyek hasonló rendszert alkalmaznak, és ha egyszerre sok beteget ápolnak az osztályokon, ott is kialakulhat olyan túlnyomás, ami kiszorítja a vizet az u alakú lefolyócsövekből, így téve szabaddá az utat a fertőzésnek . Ráadásul, ha a kórház egy rendszeren van más épületekkel is, akkor az ott tartózkodók is veszélybe kerülhetnek.
Hat fontos szabály
Mint írják, bár az új koronavírus okozta COVID-19 betegségnek nem a hasmenés a legjellemzőbb tünete, de sajnos gyakran az is előfordul, ráadásul ez a vírus is cseppfertőzéssel terjed. Ezért hat javaslatot állítottak össze a létesítmények üzemeltetőinek és a háztulajdonosoknak, hogy ezzel segítsék őket a rendszerek biztonságos üzemeltetésében és a fertőzések elkerülésében.
- Ha a vizesblokkok bármelyikében (fürdő, WC, konyha, mosókonyha) furcsa szagot érzünk, ellenőrizzük a bűzelzárókat, u-csöveket.
- Ellenőrizzük, hogy a lakásban, épületben lévő minden u alakú lefolyóval rendelkező WC, mosogató, mosdókagyló működőképes.
- Reggel és este öntsünk vizet az összes mosdóba és vécébe legalább öt másodpercig, különös tekintettel a vizesblokkok padlóin lévő vízelvezetőkre.
- Ha úgy tűnik, hogy bármely szennyvízelvezető cső elmozdult, nem csatlakozik megfelelően, azonnal le kell zárni, míg a szakemberek kiérnek. Ezt mindenképp maszkban, gumikesztyűben kell megtenni, és lehetőleg valamilyen műanyag zacskót helyezzünk a csőre és ragasszuk le szigszalaggal.
- Ha repedést, szivárgást látunk bármely csővezetéken, azonnal le kell ragasztani, és szakember segítségét kérni.
- Az épületek karbantartóinak, tulajdonosainak és üzemeltetőinek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a vízvezeték és szennyvízelvezető-rendszer megfelelő működését, szükség esetén pedig gondoskodni a hibák elhárításáról.
Gormley cikkében még egy fontos tényezőt említ, ami hosszú távon megoldást igényel. "Fontos, hogy a jövőben úgy tervezzék a szennyvízvezeték-rendszereket, hogy azok kivédjék az ilyen fertőzések terjedését" - szögezi le. Rávilágít arra is, hogy jelenleg nincsenek külön szabványok az 50 emeletnél magasabb szintű épületek vízelvezető-rendszereire, és mint írja, sok ma is használt eljárás még a 20. századból, vagy annál is korábbról, a viktoriánus érából származik, amikor még nem is voltak ilyen magasságú vagy terheltségű épületek.
Mesterséges altatásban hozta világra gyermekét a koronavírusos kismama - olvassa el az erről szóló cikket társportálunkon, az nlc.hu-n .
Forrás: TheConversation.com
