"A kórházi kezelésre felvett első 5449 páciens 36,6 százalékánál alakult ki akut vesekárosodás" - közölte Kenar Jhaveri, a New York-i Great Neckben lévő Hofstra-Northwell intézet (New York állam legnagyobb egészségügyi szolgáltatójának) nefrológusa. Az intézmény kutatási eredményeiről, mely az eddigi legnagyobb, a COVID-19-betegek vesekárosodását vizsgáló tanulmány, a Kidney International című szaklapban számoltak be.
Akut vesekárosodás akkor történik, amikor a vese képtelenné válik szűrőfeladata ellátására. Azoknak a pácienseknek, akiknél veseelégtelenség lépett fel, 14 százaléka szorult dialízisre - fejtette ki Jhaveri. Megállapították továbbá, hogy a veseproblémák hamar jelentkeznek, a páciensek 37,3 százaléka vagy már elégtelen veseműködéssel érkezett a kórházba, vagy a felvételt követő 24 órában alakult ki náluk a betegség.
Nem a COVID-19 tünete
Sok esetben a veseelégtelenség abban az időszakban lépett fel, amikor a súlyosan beteg pácienst lélegeztetőgépre kellett tenni. A kutatásban vizsgált több mint ezer, lélegeztetőgépre kapcsolt páciens 90 százalékánál alakult ki akut vesekárosodás. Azon 925 beteg között, akinek nem volt szüksége gépi lélegeztetésre, 21,7 százaléknál alakult ki vesekárosodás.
Kiemelték azonban, hogy a gyakori vesekárosodás nem feltétlen a koronavírus hatása. A nagyon beteg pácienseknél ugyanis gyakran alakul ki veseelégtelenség , amikor állapotuk súlyosabbá válik, leromlik. "Ez nem specifikusan a COVID-19-re jellemző. Inkább attól függ, mennyire beteg az illető" - mondta a szakértő, ugyanakkor hozzátette: a betegség kockázatának kitett páciensek arányának ismerete segíthet a kórházaknak abban, hogy felmérjék, mennyi és milyen eszközre, illetve munkaerőre van szükségük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Harvard és az MIT kutatói dolgoznak annak a maszknak a kifejlesztésén, amely képes lehet kimutatni, hogy a viselőjét megfertőzte-e a koronavírus. A különleges maszk működéséről az nlc.hu cikkében olvashat.
