A COVID-19 hosszú távú következményeivel egyre több kutatás foglalkozik. Egy júliusban megjelent, kisebb olasz tanulmány szerint például a kórházban kezelt és felépült betegek 87 százalékának még két hónap múlva is volt legalább egy tünete. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) pedig a kórházi ápolásra nem szorult fertőzöttek 35 százalékáról állapította meg, hogy 2-3 hét elteltével sem állt vissza teljesen az egészségi állapotuk a betegséget megelőző szintre. A nemzetközi kutatási eredményekről és a kivizsgálás szükségességének okairól Dr. Müller Gábor , a KardioKözpont szakorvosa osztja meg a legfontosabb tudnivalókat.
Hosszú távú hatások, elnyújtott küzdelem
A CDC novemberben tovább frissítette tudástárát, és kutatásait kiterjesztette a fertőzés hosszú távú hatásainak megfigyelésére is. Az nyilvánvalóvá vált, hogy az új típusú koronavírus a tüdőn kívül számos szerv munkájára hatással van, éppen ezért a megbetegedés többféle módon érintheti a szervezetet. Miközben a legtöbb beteg felépülése után vissza tud térni a normál életviteléhez és egészségi állapotához, néhányan hetekkel, vagy akár hónapokkal később is küzdenek bizonyos nehézségekkel. Ez még azokkal is előfordulhat, akik egyébként enyhe tünetekkel estek át a betegség akut szakaszán.
A CDC gyűjtése szerint a koronavírus-fertőzésből felgyógyult betegeknél leggyakrabban jelentkező hosszú távú tünetek közé tartozik a kimerültség, a légszomj, a köhögés, valamint az ízületi és mellkasi fájdalom. Fennmaradó panasz lehet még a koncentrációs nehézség, a depresszió, az izomfájdalom, a fejfájás, a fel-felszökő láz és az erős szívdobogásérzés, ezek azonban ritkábbak.
Szervi problémák is jelentkezhetnek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mára az is kiderült, hogy a koronavírus-fertőzés bizonyos esetekben komolyabb szövődményekkel is járhat. Előfordulhat például tüdőfunkciós probléma, akut vesebetegség, alvászavar vagy komoly hangulatzavar is, a szív-és érrendszert pedig leginkább a szívizomgyulladás fenyegeti. Azt azonban még nem tudni, hogy ez a szövődmény mennyire gyakori - fűzte hozzá a kardiológus. Mindenesetre komolyan kell venni, ha valaki a fertőzés akut szakaszában vagy akár hetekkel, hónapokkal később nem múló kimerültséget, légzési nehézséget és mellkasi fájdalmat tapasztal, vagy ha ödémák jelennek meg a testén.
A tudósok véleménye szerint egyébként a COVID-19 két módon is hatással lehet a szívre. Közvetlenül szívizomgyulladást okozhat és fokozhatja a vérrögök kialakulásának esélyét, közvetetten pedig ronthatja a szív- és érrendszeri betegségek állapotát. Tehát a szívbetegeknek, illetve azoknak, akiknek nem múlnak a fent említett tünetei, ajánlott részt venniük egy kivizsgáláson a koronaírus-fertőzésből való felépülést követően, mielőtt visszatérnének korábban megszokott, aktív életmódjukhoz.
Még tavaly, december 26-án megérkezett Magyarországra az első szállítmány az Európában elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech vakcinából, és szinte azonnal meg is kezdődött az egészségügyi dolgozók oltása. Az oltóanyaggal kapcsolatban azonban számos kérdés felmerült - mutatjuk a válaszokat.
Legjobban: