A jogvédők arra kérték az országokat, hogy biztosítsák, hogy a területükön élő hontalanok ingyenes egészségügyi ellátásban részesüljenek, és a letartóztatás kockázata nélkül el tudják különíteni magukat. Az aktivisták szerint ez a kormányok érdeke is, ha meg akarják fékezni a vírus terjedését. "Az egészségügyi ellátás alapja az állampolgárság. Ha hontalan vagy, láthatatlan vagy az állam szemében, azonban a vírus számára nem" - mutatott rá Joshua Castellino, a Minority Rights Group International igazgatója.
Szakértők szerint az állampolgárság nélküliek száma világszerte elérheti a 15 milliót. A legtöbb hontalan Mianmarban, Elefántcsontparton, Thaiföldön és a Dominikai Köztársaságban él. Castellino hangsúlyozta, hogy a helyzet különösen nagy problémákat okozhat Afrikában, ahol milliók élnek papírok nélkül.
Az aktivisták felhívták a figyelmet, hogy hontalan rohingják százezrei kerülhetnek bajba Bangladesben és Mianmarban. A bangladesi rohingjatáborok környékén ráadásul már múlt héten megjelent a koronavírus. Segélyszervezetek attól tartanak, hogy kezelhetetlenné válik a helyzet, ha a fertőzés eléri a táborokat. A hontalanok ugyanis kevésbé hajlandóak betegségeikkel orvoshoz fordulni, ha attól kell tartaniuk, hogy börtönbe zárják őket - mutatott rá az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hontalansággal foglalkozó részlegét vezető Melanie Khanna. A Délkelet-Ázsia egyik fertőzési gócpontjának számító Malajzia ezért például bejelentette, hogy nem tartóztatják le azokat, akik papírok nélkül teszteltetik magukat, és bizonyos kezelések díját is elengedte. Az ENSZ azt várja, hogy ezt a példát többen kövessék.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
