Mint azt korábban megírtuk , augusztus 15-ig biztosan nem lehet 500 főnél nagyobb zenés táncos rendezvényeket megtartani Magyarországon, illetve a járványügyi védekezés miatt elmaradnak az augusztus 20-ai ünnepségek is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése szerint "több érv szól amellett", hogy augusztus 15. után se lehessen zenés tömegrendezvényeket tartani, erről azonban leghamarabb július végén születhet döntés. Mindenesetre a magyar példa nem egyedülálló, a világ számos országában vezettek be hasonló korlátozásokat idén a járvány terjedésének lassítása érdekében. Ahogy azonban mind több és több helyen enyhítenek az intézkedéseken, érthetően felmerül a fesztiválok, sportrendezvények és egyéb események sorsának kérdése is.
Fontos hozzátenni, hogy egyelőre a tudományos világ sem rendelkezik kellő bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy miként terjed az új típusú koronavírus tömegrendezvényeken. Egyelőre néhány esettanulmány jelent csak meg a témában, ezek pedig vészjóslóan arra utalnak, hogy a nagy tömegeket megmozgató nyilvános események melegágyai lehetnek a fertőzéseknek. Mint azonban azt az IFLScience írja, a németországi Halle városának orvosi egyetemén dolgozó kutatók nem állnának meg itt, hanem egy különleges kísérlet keretében szeretnének részletesebb képet kapni a kockázat mértékéről, fontos információkat gyűjtve a tömegrendezvények esetleges újraindításához.
Négyezres koncertközönséggel kísérleteznek
A kísérlet keretében - Szász-Anhalt tartomány és Szászország támogatásával - egy négyezer rajongót befogadó koncertet tart Tim Bendzko énekes-dalszerző augusztus 22-én a lipcsei Quarterback Immobilien Arena rendezvényközpontban. Biztonsági okokból a kutatók kizárólag olyan 18 és 50 év közötti, egészséges vendégeket engednek majd be az eseményre, akik a koncertet megelőző 48 órában negatív koronavírustesztet produkáltak. A közönség minden tagjának FFP2 szűrőosztályú maszkot adnak, valamint fluoreszcens kézfertőtlenítőt, ami később lehetővé teszi a kutatók számára, hogy feltérképezzék a leggyakrabban megérintett felületeket a helyszínen. Ezen felül minden önkéntes résztvevő kap egy olyan elektronikus nyomkövetőt, amely rendszeres időközönként adatokat küld arról, hogy milyen távolságra állnak egymástól, illetve milyen gyakorisággal kerülnek kontaktusba egymással az emberek. Az adatokat aztán egy számítógépes elemzőrendszer értékeli ki azt modellezve, hogy miként terjedhetne emberről emberre a koronavírus egy ilyen környezetben.
"Megpróbáljuk feltárni, hogy létezik-e arany középút a régi és az új normalitás között, amely lehetővé tenné a szervezők számára, hogy elegendő embert engedjenek be a koncettermekbe ahhoz, hogy a rendezvények ne legyenek veszteségesek" - idézi a The Guardian dr. Stefan Moritzot, a Hallei Egyetem Kórház infektológiai klinikája, egyben a mostani kísérlet vezetőjét. Az este 8 és hajnal 4 óra között zajló koncert során a kutatók három különböző forgatókönyv szerint gyűjtenek majd adatokat. Először a hagyományos módon, két bejáraton át engedik be a közönséget. Második alkalommal nyolc kapun át léphet be a koncetterembe a hallgatóság, és minden második szék üresen marad. Végül a harmadik, legszigorúbb szcenárió következik, amikor csupán a látogatók fele, kétezer ember mehet be a 12 ezres befogadóképességű arénába, odabent pedig végig meg kell tartaniuk egymás között a másfél méteres biztonsági távolságot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Ha szeretnénk ismét engedélyezni nagyobb eseményeket a jövőben, tudományos ismeretekre lesz szükségünk arról, hogy miként minimalizálhatjuk a fertőzéskockázatot, illetve miként biztosíthatjuk a résztvevők biztonságát" - hangsúlyozta Petra Köpping, Szászország szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős tartományi minisztere. "A koronavírus-pandémia megbénítja a rendezvényipart. Mindaddig, amíg fennáll a járvány terjedésének kockázata, nem engedélyezhetünk nagyobb koncerteket, vásárokat vagy sporteseményeket. Ezért is nagyon fontos, hogy megtaláljuk, milyen technikai vagy szervezési keretrendszer révén csökkenthetjük a lehető legkisebbre a fertőzések veszélyét" - tette hozzá Armin Willingmann, Szász-Anhalt tartomány gazdasági minisztere.
A kutatás eredményeit várhatóan október elején hozzák nyilvánosságra.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető indiai kutatóorvosa szerint jövő év közepére már széles körben elérhető lehet az új koronavírus elleni védőoltás. A témáról bővebben társoldalunk, az nlc.hu cikkében olvashat ide kattintva .
