Alighanem az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcinával (AZD122) kapcsolatban merült fel a legtöbb kétség a klinikai vizsgálatok 3. fázisa óta , ám eddig rendre sikerült eloszlatni azokat. Legutóbb az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) volt vizsgált ki közel 40 egyedi esetet, mert az AstraZeneca-oltást követően a pácienseknél tromboembóliás tünetek léptek fel, emiatt pedig az Európai Unió több országában is (Magyarországon nem) felfüggesztették az oltást a vakcinával. Végül az EMA - ahogyan azt a szakértők többen is megjósolták - arra a következtetésre jutott, hogy az AZD1222 biztonságos és hatékony oltóanyag, előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát. Mindazonáltal az EMA ügyvezető igazgatója, Emer Cooke úgy fogalmazott az erről tartott múlt heti sajtótájékoztatón, a vérrögképződéses esetekkel való ritka összefüggést nem zárhatják ki véglegesen.
Az AstraZeneca-oltás volt a világon a harmadik, a hagyományos vektorvakcinák közül pedig az első, amely vészhelyzeti engedélyt kapott 2020. december 30-án a brit gyógyszerügynökségtől. Magyarország 2021. január 20-án adta meg a zöld utat az oltóanyagnak, az EMA pedig január 29-én engedélyezte a használatát az EU-ban. Itthon az első szállítmány február 6-án érkezett meg. Bár a magyar kormány 6 millió 540 ezer adagot kötött le az oltóanyagból, eddig annak mindössze 7 százaléka, 427 ezer dózis érkezett meg .
AstraZeneca-vakcina: így tanítja meg a szervezetet a koronavírus elleni védekezésre
Az AstraZeneca egy olyan kétdózisú, 18 éven felülieknél alkalmazható vektorvakcina , melyben egy, az emberekre veszélytelen, szaporodásra képtelen csimpánz adenovírusba "rejtve" juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént a szervezetbe. Ez alapján a beoltott szervezete elkezdi reprodukálni a tüskefehérjét, amely ugyan arra nem képes, hogy megfertőzzön bárkit, arra viszont alkalmas, hogy kiváltsa a test immunválaszát, megtanítva ezzel az immunrendszert a koronavírus elleni védekezésre. Így amikor legközelebb a valódi SARS-CoV-2-vírussal találja magát szemben, rögtön tudja majd, mi a teendő.
Az AstraZeneca-vakcina után meddig tart a védettség?
Az AstraZeneca-vakcinát két dózisban kell beadni, melyek között legalább 4, legfeljebb 12 hét telhet el. Magyarországon jelenleg az első dózis után 12 héttel adják be a másodikat, ami után még további 2 hét szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a teljes védettség. Hgy a védettség meddig tart, nemcsak az AstraZeneca, de bármely COVID-19 elleni oltóanyag esetében kérdéses, hiszen a vakcinákat a járvánnyal egy időben fejlesztették ki. Valós időben, mondhatni "menet közben" derül majd ki, hogy meddig adnak védettséget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egyik legkönnyebben tárolható vakcina
Az AstraZeneca oltása egy átlagos háztartási hűtőben is tárolható plusz 2 és mínusz 8 fok között. Egy üvegcsében több dózisra elegendő mennyiség van, ám arra figyelni kell, hogy a felnyitástól számítva hűtőben legfeljebb 48 óráig, szobahőmérsékleten pedig maximum 6 órán át tárolható.
AstraZeneca-vakcina: ennyi mindentől függ a hatékonysága
Az AstraZeneca-oltást négy klinikai vizsgálat során is tesztelték az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Dél-Afrikában összesen 24 ezer résztvevő bevonásával. Az EMA azonban végül csak az első kettő eredményeit fogadta el és vette alapul a vakcina hatékonyságának meghatározásánál, mivel szerintük az afrikai tesztek során olyan csekély számú COVID-19-megbetegedés fordult elő, hogy azok nem alkalmasak az oltóanyag hatékonyságának mérésére. Emellett az engedélyező hatóságok munkáját nehezítette az a körülmény is, hogy a klinikai tesztek során különböző dózisokat és eltérő időtartamokat (4-12 hét) alkalmaztak a szükséges két oltás beadása között. Ezek alapján az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca kutatói 62 és 90 százalék közé (átlagolva 70,4 százalékra) tették vakcinájuk hatékonyságát. Az EMA végül az AstraZeneca-oltás hatékonyságát 59,5 százalékban állapította meg a tünetes COVID-19 megelőzésében.
Megjegyzendő, a hatóságok szerint az AZD1222 ennek ellenére is 100 százalékban képes megóvni a beoltottat a második dózis utáni leghamarabb 15. naptól - tehát a védettség teljes kialakulásától kezdve - a súlyos COVID-19 -től.
Mennyire hatásos az új koronavírus-mutációk ellen az AstraZeneca-vakcina?
Az eredeti koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák esetében most az egyik legégetőbb kérdés, hogy vajon képesek-e hatékony védelmet nyújtani az új variánsok ellen is. Az AstraZeneca esetében úgy tűnik, a 2020 szeptemberében megjelent, immár a világ 70 országában fertőző brit mutáció (B.1.1.7) ellen is képes megóvni a beoltottakat. Egy 2021. február elején a The Lancetben megjelent tanulmány szerint az AZD1222 75 százalékban képes megakadályozni a közepesen súlyos és súlyos COVID-19-megbetegedést.
Megfelelő vizsgálatok híján egyelőre még nem tudhatjuk, hogy a brazil mutációval (P.1.) szemben véd-e az AstraZeneca-oltás, úgy tűnik azonban, hogy a dél-afrikai variáns (B.1.351) kifog rajta. Bár egyelőre csak egy kis, mindössze 2 ezer alany bevonásával készült tanulmányban tesztelték a svéd-brit oltást, úgy tűnik az AZD1222 minimális, 10 százalék körüli védelmet képes biztosítani a dél-afrikai mutációval szemben, bár más kutatások szerint még így is képes csökkenteni a súlyos és halálos kimenetelű COVID-19 megbetegedések rizikóját.
Kinek adható az AstraZeneca-vakcina?
Ahogyan azt a bevezetőben említettük, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű vakcinája körül a szokásosnál több a kérdőjel. Az EMA például az oltásról készített ismertetőjében külön kiemelte, azt csak 18 és 55 év közöttieken tesztelték a klinikai vizsgálatok során, 55 év felettiek esetében szerintük nincs elég adat ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az oltóanyag biztonságosságát és hatékonyságát. Ezzel szemben számos országban - például Nagy-Britanniában is - használják a 65 éven felüliek immunizálására. Magyarországon március 3-ig a háziorvosok a 60 év alatti krónikus betegek oltására alkalmazták, azóta azonban már 18 év felett bármely korosztálynak beadható az AstraZeneca-vakcina.
Az AZD1222-vel a koronavírus-fertőzésen már átesettek is olthatók, sőt a koronavirus.gov.hu-n elérhető tájékoztató szerint az immunizáció előtt antigén gyorsteszt sem szükséges. A várandós nők oltása azonban ellenjavallt, a szakértők szerint a gyermekvállalással ajánlott megvárni, hogy legalább 2 hónap elteljen a 2. dózis beadása után. Szoptató anyák azonban megkaphatják a vakcinát, amennyiben kockázati csoportba tartoznak, bár azt nem tudni, hogy az oltóanyag kiválasztódik-e az anyatejbe.
Mikor és kinek nem ajánlott az AstraZeneca-vakcina?
Az első és legfontosabb, hogy senki se oltassa be magát ezzel a vakcinával, ha bármely összetevőjére allergiás. Amennyiben erről nincs tudomásunk, de az első dózis után anafilaxiával (súlyos allergiás tünetekkel) reagál szervezetünk, akkor a második adagot már nem szabad beadatni. Ellenjavallt továbbá a lázas betegek oltása, valamint azoké is, akik más vakcinák esetében tapasztaltak korábban súlyos, kórházi ellátást igénylő allergiás reakciót.
Ahogyan említettük, a vakcinát csak 18 éven felülieken tesztelték eddig, így gyermekek és az előző pontban leírtak szerint a várandósok oltása sem lehetséges az AZD1222-vel, ahogyan ellenjavallt az immunhiányos betegek oltása is, mivel rájuk vonatkozóan nincsenek klinikai vizsgálati eredmények.
Oltási reakciók az AstraZeneca-vakcina beadása után
Ahogyan bármely oltás esetében, úgy az AstraZeneca-vakcinánál is a leggyakoribb, hogy a beadás helyén (a felkarban) fájdalom és duzzanat jelentkezik. Emellett az oltás után az érintettek leggyakrabban fejfájást, izomfájdalmakat, rossz közérzetet és fáradtságot jeleztek, de gyakori tünetként jegyezték fel a hidegrázást, a hőemelkedést vagy lázat, az ízületi fájdalmakat, a hányingert, a hányást, a hasmenést, illetve a kiütéseket - olvasható az EMA alkalmazási előírásában.
Milyen mellékhatásokat okozhat a brit-svéd oltás?
Mellékhatások tekintetében - ahogyan azt a bevezetőnkben is kiemeltük - az AstraZenecát 2021. márciusában éppen azért vizsgálta az Európai Gyógyszerügynökség, mert felmerült annak gyanúja, hogy az oltás vérrögképződést okozhat. Ezt végül - ha nem is 100 százalékban - az EMA elvetette. Jelenleg más lehetséges mellékhatásról a hatóságoknak nincs tudomása.
Az AstraZeneca/Oxford oltása felhasználásának folytatására szólította fel az országokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO), csatlakozva az európai és a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság hasonló állásfoglalásához. További részletek korábbi cikkünkben .
Ez is érdekelhet
