A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg. A vírus teljes genetikai állományának vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a járvány tavaszi, koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok terjednek jelenleg az országban.
A két hullám független egymástól
A projekt legfrissebb eredményei alátámasztják, hogy a koronavírus-járvány hazai második hulláma független a tavaszi járványterjedéstől. A tavaszi hullámból vizsgált 85 minta elemzése azt mutatja, hogy a Magyarországra behurcolt fertőzések számos, egymástól független behozatalból származtak. Az eredmények szerint a márciusban itthon terjedt vírusváltozatok megegyeztek az az idő tájt Európa más országaiban is széles körben terjedt változatokkal.
A genetikai vizsgálatok alapján - a nyilvánosságra hozott epidemiológiai adatokkal összhangban - júliusban és augusztus elején az új koronavírusos esetek között nagy volt a külföldről behurcolt fertőzések aránya. Ezekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki, és az ősz elején megfigyelt napi esetszám-emelkedés jellemzően ezeknek a korai behurcolási eseményeknek köszönhető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Országos kiterjedésű láncolat is létrejött
A genomszekvenálással feltárt vírusváltozatok összehasonlító elemzése azonban arra is egyértelműen rámutat, hogy amíg a hatékony korlátozások következtében a tavaszi első fertőzéshullám lokális maradt, addig az őszi szakaszban már országos kiterjedésű láncolat is létrejött. Ez alátámasztja, hogy a járványügyi korlátozások kulcsfontosságúak a koronavírus-fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve lassítása szempontjából.
A kutatók szerint a hazai vírusváltozatokkal kapcsolatos adatok fontos elemei a nemzetközi vírusmonitorozásnak, mivel a COVID-19 megbetegedést okozó koronavírussal kapcsolatos ismeretek bővítése révén segítik a jövőbeli járványügyi helyzetekre való felkészülést. A SARS-CoV-2 genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez a változás viszonylag lassú folyamat más vírusok - például az influenzavírus - genetikai módosulásaihoz képest. Ennek köszönhetően a kutatók szerint az oltások fejlesztését egyelőre nem fenyegeti veszély, de a jövőbeli járványügyi eseményekre való felkészülés szempontjából lényeges szerepe van az új vírusváltozat valós idejű követésének. Így például az antitest-terápia optimális megválasztását nagyban segítheti, ha ismert, hogy egy adott földrajzi régióban milyen vírusváltozatok keringenek.
Egy ötven fős faluból nézve ilyen a világjárvány - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
