A 2019 végén Kínában megjelent, súlyos légúti fertőzést okozó új koronavírus, ami átmenetileg tudományos körökben a 2019-nCoV elnevezést viseli, globális egészségügyi problémává vált. Nem csoda hát, hogy a Föld tudósai kiemelt figyelmet szentelnek az új kórokozó mind jobb megismerésének. Mivel a forrás, azaz Kína a globális kereskedelem központja, ahonnan naponta milliószám adnak fel csomagokat a világ minden tájára, adott a kérdés: vajon terjedhet-e így a járvány?
Kezdetben nem aggódtak...
Ahogy a Házipatika.com-on is megírtuk , az amerikai járványügyi központ (CDC) a témával kapcsolatban azt az álláspontot képviselte januárban, hogy ha az új koronavírus hasonlít a közel-keleti légúti koronavírusra (MERS) és a súlyos akut légzőszervi szindrómát (SARS) okozó vírusra, akkor általánosságban elmondható, hogy ezeknek igen kis esélyük van a túlélésre a különböző tárgyak felületén, a fertőzés terjedésének esélyét pedig tovább csökkenti, hogy a csomagokat több nap vagy hét alatt szállítják ki. A CDC azonban már akkor is hangsúlyozta, hogy ezek csak feltételezések. Néhány nappal később a WHO szakértői már arról beszéltek , megvan a lehetősége, hogy a vírus úgynevezett fertőzéshordozókon (élettelen tárgyakon) keresztül is terjed.
Így védekezhetünk ellene
Egy német kutatókból álló csoport legfrissebb eredményei szerint azonban a 2019-nCoV akár 9 napig is életképes maradhat a tárgyak felületén, amennyiben fajtársaihoz a SARS , a MERS , valamint az emberi koronavírushoz (HCoV) hasonlóan viselkedik. A Günter Kampf vezette virológusok ugyan nem tudtak valódi koronavírusokkal kísérletezni, de egyrészt áttekintették a szakirodalmi információkat a már említett kórokozókról, másrészt 22 különböző tanulmányt is elemzetek e vírustípusok terjedéséről. Az eredeti a "Koronavírusok megmaradása élettelen felületeken és biocid szerekkel történő megsemmisítése" című tanulmányban pedig megállapították: az új koronavírus is képes lehet akár 9 napon keresztül életben maradni és fertőzni különböző élettelen felületeken, mint például fém, üveg vagy műanyag.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mint írják, "mivel nem állnak rendelkezésre speciális terápiák a 2019-nCoV esetében, a terjedés megelőzése kulcsfontosságú a járvány kontrollálásában és megfékezésében". A dokumentum rámutat: a különböző fertőtlenítő (biocid) szerekkel hatásosan inaktiválható, azaz elpusztítható a vírus. Akár egy percen belül is hatástalanítható a fertőző kórokozó 62-71 százalékos etanollal, 0,5 százalékos hidrogén-peroxiddal vagy 0,1 százalékos nátrium-hipoklorittal - olvasható a tanulmányban. A szerzők megjegyzik, más fertőtlenítők, például 0,05-0,2 százalékos benzalkónium-klorid vagy 0,02 százalékos klórhexidin-diglükonát kevésbé hatékonyak.
Kézfertőtlenítőt és kézmosást ajánlanak
A különböző környezeti hőmérséklet is befolyásolhatja a vírusok megmaradását. Szobahőmérsékleten akár 9 napig is fertőző emberi koronavírusok 30 fok felett veszítenek életképességükből, míg az állati koronavírusok akár 28 napig is megmaradhatnak 4 fok alatt - derült ki a tanulmányból. Ezért is különösen fontos az egészségügyi intézményekben a sokak által használt felületek gyakori fertőtlenítése - hangsúlyozzák, s megjegyzik: arra nem találtak adatokat, hogy e fertőzött felületekről hogyan terjed tovább a kezekre a vírus. Utalnak azonban egy korábbi tanulmányra, amiben kimutatták az influenza A-típusa esetén 5 másodpercnyi fertőzött felülettel való érintkezés alatt 31,6 százalékos a kézre kerülő vírusok aránya. Ez különösen azért veszélyes, mert egy korábbi megfigyelés szerint egy átlagos diák egy óra alatt 23-szor érinti meg az arcát (bőrét, száját, orrát, szemét). De vajon a felületről a kézre kerülő vírus ellen elég a kézmosás?
A WHO ajánlása szerint lehetőleg alkohol alapú kézfertőtlenítőt érdemes használni. Korábban a SARS és a MERS esetében végzett tesztek kimutatták, a 80 százalékos etanol vagy a 75 százalékos 2-propanol alapú kézfertőtlenítők a leghatásosabbak. A német kutatók nem találtak adatokat a kézmosás hatékonyságára a koronavírussal szemben, ám idéznek egy esetleírást Tajvanról, ahol a sürgősségi osztályon felszerelt kézmosóállomás bizonyult az egyetlen hatékony fertőzés-ellenes intézkedésnek a SARS-járvány idején.
A Günter Kampf, a Greifswald Orvostudományi Egyetem Higiénia és Környezetvédelemi Intézetének szakértője, valamint Daneil Todt, Steinmann Pfaender és Eike Steinmann, a Ruhr Egyetem Bochum Molekuláris és Orvosi Virológia Tanszékének munkatársai által jegyzett "Koronavírusok megmaradása élettelen felületeken és biocid szerekkel történő megsemmisítése" című tanulmány január 22-i keltezéssel jelent meg a Journal of Hospital Infecion-ben.
Legjobban: