Amióta 2019 végén felbukkant, az új típusú koronavírus ( SARS-CoV-2 ) a legkülönfélébb módon hatott és hat a fertőzöttekre. Vannak, akik teljesen tünetmentesen esnek át a fertőzésen, míg másoknál enyhe panaszok jelentkeznek, de vannak olyanok is, akiknél a kórokozó által kiváltott megbetegedés súlyos állapotot eredményez, illetve kórházi kezelést tesz szükségessé, vagy akár végzetessé válik. Mindezt a többi között alapjaiban befolyásolja például az életkor vagy az egyéb meglévő betegségek is, de a genetika szintén fontos szerepet játszik. Egy globális tudományos kezdeményezés ( COVID-19 Host Genetics Initiative ) révén kiderült például, hogy a 3-as emberi kromoszóma egy régiójának variánsai egyértelműen fokozzák a kockázatot.
Génjeinkben rejlik a COVID-19 lefolyásának titka
A kromoszómák apró struktúrák a sejtek sejtmagjában, amelyek az adott élőlény genetikai anyagát hordozzák. Párokba rendeződnek, és minden párban egy-egy kromoszómát öröklünk szüleinktől. Az embernek 23 ilyen kromoszómapárja van, az összesen 46 kromoszóma pedig a teljes DNS-ünket magában hordozza, illetve annak több milliárd bázispárját. Bár ennek túlnyomó többsége azonos minden embernél, előfordulhatnak azonban mutációk, az így keletkező variánsok pedig fennmaradnak a DNS szintjén. Több mint háromezer koronavírus-fertőzött beteg vizsgálatával a COVID-19 Host Genetics Initiative beazonosított egy olyan régiót a 3-as kromoszómán, amely befolyásolja, hogy az érintett személy fertőzés esetén mennyire betegszik meg súlyosan, ezáltal pedig kórházi kezelésre szorul-e.
Az azonosított régió nagyon hosszú, több mint 49 ezer bázispárt tartalmaz. Azok a variánsok azonban, amelyek fokozzák a súlyos COVID-19 veszélyét, szorosan kötődnek egymáshoz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valakinek a genetikai anyagában megtalálható az egyik variáns, úgy nagy valószínűséggel mind a tizenhármat hordozza. Érdekesség továbbá, hogy ezekről a variánsokról korábbi vizsgálatok úgy találták, hogy a neandervölgyi vagy a gyenyiszovai emberektől származnak. Éppen ezért - mint azt az intézmény közleménye írja - Svante Pääbo professzor, az Okinavai Tudományos és Műszaki Egyetem (OIST) emberi evolúciós genomikával foglalkozó kutatócsoportjának vezetője úgy döntött, megvizsgálja, valóban ettől az egykor élt emberfélétől örököltük-e azokat a genetikai adottságokat, amelyek kiszolgáltatottabbá tesznek sokakat a jelenlegi világjárványban.
Vizsgálatai során a kutató Hugo Zeberg professzorral, a Max Planck Intézet lipcsei evolúciós antropológiai szervezete és a stockholmi Karolinska Intézet szakértőjével együttműködve arra a következtetésre jutott, hogy a mai emberben valószínűleg a neandervölgyiekkel történt kereszteződés által jelentek meg az említett variánsok, nem pedig egy közös, több mint fél milliárd éve élt őstől származnak. Fontos támpontot nyújtott az is, hogy míg egy Dél-Európában talált 50 ezer éves neandervölgyi maradványaiból ki lehetett mutatni egy közel azonos genetikai régiót, addig két másik, Szibéria déli részén feltárt maradványból nem, ahogy a gyenyiszovai ember maradványából sem. Mivel a mai ember körülbelül 60 ezer évvel ezelőtt találkozott a dél-európai neandervölgyiek csoportjával, így vélhetően ekkor került át a genetikai anyagába a problémás DNS-régió is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az európaiak is hordozzák ezeket a variánsokat
"Megdöbbentő, hogy a neandervölgyiektől származó genetikai örökségünk milyen tragikus következményekkel jár a mostani világjárványban" - mutatott rá Svante Pääbo professzor. Azok, akik hordozzák a neandervölgyeiktől eredeteztetett variánsokat, mintegy háromszor magasabb valószínűséggel szorulnak mesterséges lélegeztetésre, amennyiben megbetegíti őket az új koronavírus. "Természetesen egyéb tényezők is, mint a életkor vagy a meglévő társbetegségek, befolyással vannak arra, mennyire fertőz meg valakit súlyos formában a vírus. De a genetikai kockázati tényezők közül kétségkívül ez a legerőteljesebb" - tette hozzá Zeberg.
A kutatók azt is kimutatták, hogy rendkívül változó, mennyire fordulnak elő gyakran ezek a variánsok a világ különböző részein élő embereknél. Dél-Ázsiában például a népesség fele hordozza, miközben Kelet-Ázsiában vagy Afrikában szinte senki sem. Európában átlagosan hatból egy ember érintett. Bár egyelőre nem ismert, hogy a neandervölgyiektől örökölt génrégió miként függ össze a COVID-19 súlyos lefolyásával, Pääbo úgy fogalmazott, "a kérdést mind ők, mind más kutatók olyan gyorsan igyekszenek megvizsgálni, amennyire csak lehet".
A tanulmány a Nature című folyóiratban jelent meg szeptember 30-án.
Mennyire bízhatunk meg az egyes maszkokban a koronavírus-járvány elleni védekezés során? A témáról bővebben társportálunk, az nlc.hu cikkében olvashat.
