Több mint százezer várandós nő adatait vizsgálták meg amerikai szakértők. Tanulmányuk elkészítésekor figyelembe vették a vakcinagyártók vizsgálati eredményeit is. Arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a koronavírus-oltások növelik-e a spontán vetélés kockázatát.
Magasabb a kockázat?
A csaknem 105 500 várandós nő között volt 16 és 49 éves is. Egyesek a terhességük elején jártak (6-13. hét), mások pedig a második trimeszterben tarottak (14-19. hét). Az alanyok 14,3 százalékát beoltották a koronavírus ellen: 7,8 százalék a Pfizert, 6 százalék a Modernát, 0,5 százalék pedig a Janssen-vakcinát kapta.
A szakemberek vizsgálatai alapján a több mint 105 ezer várandósság mintegy 12,5 százalékának lett vége idő előtt, vagyis 13 160 spontán vetélést jegyeztek fel. Az elvetélt nők körében a 35 és 49 évesek aránya volt a legmagasabb, 38,7 százalék. Emellett viszont 92 286 olyan terhességet is feljegyeztek, amely során nem észleltek semmiféle komplikációt.
A Janssen hatása még kérdéses
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az eredmények alapján a kutatók végül arra a következtetésre jutottak, hogy az mRNS-oltások (vagyis a Pfizer és a Moderna készítménye) a vakcina beadását követő 28 napon belül biztosan nem növelik meg a spontán vetélés kockázatát. A Janssen-féle vektorvakcinával kapcsolatban viszont nem tudták egyértelműen kijelenteni ugyanezt, ugyanis túl kevés olyan alanyt találtak, akit ezzel a vakcinával immunizáltak a COVID-19 ellen.
Fontos azonban kiemelni, hogy a vizsgálat során nem tértek ki a spontán vetélés rizikófaktoraira és a terhesség körülményeire. Az elemzést a Pfizer is támogatta, de a kutatást végig az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) felügyelte.
A szúrás helyén jelentkező enyhe fájdalom és duzzanat természetes reakciónak számít egy védőoltás beadatása után. A tapasztalatok szerint azonban a koronavírus-vakcina hatására furcsa mellékhatások is jelentkezhetnek.
