Koronavírus: tovább megmaradhat a védettség

A legtöbb felnőttnél egy korábbi fertőzést követően legalább hat hónapig szinte biztosan fennmarad az úgynevezett T-sejtes immunitás az új típusú koronavírussal szemben - állítják brit kutatók. A felfedezés a vakcinafejlesztés terén is előrelépést hozhat.

Mit is jelent valójában, hogy egy vakcina hatékony? Részletek itt.

Fertőzések esetén immunrendszerünk mindig igyekszik gyors ellenlépéseket tenni annak érdekében, hogy az adott kórokozó támadása minél kisebb kárt okozzon. Elsőként a veleszületett, avagy természetes immunitás révén próbálja meg a szervezet felismerni és elpusztítani a behatolókat, amihez ugyanakkor széles körű, kevésbé célzott módszereket alkalmaz. Az igazán kifinomult, rendkívül hatékony válasz lehetősége már az adaptív, avagy szerzett immunitásból ered - fogalmaz a The Conversation oldalán megjelent cikkében Sheena Cruickshank, a Manchesteri Egyetem immunológus professzora.

Mint írja, itt jönnek képbe a limfociták, amelyek működése sokkal rugalmasabb, illetve képesek megtanulni, hogyan ismerhetnek fel és támadhatnak meg célzottan különböző fertőző ágenseket. Két főbb típusukat különböztethetjük meg: a B-limfocitákat, amelyek antitesteket termelnek, és a T-limfocitákat, amelyek vagy a B-sejtek válaszát segítik, vagy közvetlenül a kórokozókat pusztítják el. Magyarán a T- és B-limfociták együttműködnek a fertőzések legyőzése érdekében. Amint aztán a veszély elhárult, a speciálisan képzett limfociták egy része fennmarad, hogy tartósan biztosítsa az adott kórokozó elleni védelmet - ezeket nevezzük memóriasejteknek.

A T-sejtes immunitás fél év elteltével sem gyengül az új koronavírus ellen a vérben
A T-sejtes immunitás fél év elteltével sem gyengül az új koronavírus ellen a vérben. Fotó: Getty Images

Több korábbi kutatás is kimutatta, hogy az antitestek száma csökkenni kezd hetekkel, hónapokkal az új koronavírus-fertőzés lezajlása után a szervezetben, ami felveti az aggasztó lehetőséget, hogy így az immunvédettség is elhalványul. Csakhogy a helyzet ennél összetettebb. Valójában a T- és B-limfocitákat is érdemes lenne felmérni egy fertőzést követően, ha egészen pontos képet szeretnénk kapni arról, hogy vajon fennáll-e kellő immunitás az újrafertőződés elkerüléséhez. És bár technikailag lehetséges tesztelni ezeknek a sejteknek a jelenlétét, gyakorlati oldalról nézve viszont ez igen drága és ennél fogva nem is praktikus nagyobb számú embercsoport esetében.

Az antitestek mérése vérmintában viszont egyszerűbb feladat, éppen ezért jellemzően ezt alkalmazzák annak kimutatására, hogy kialakult-e kellő adaptív immunválasz a fertőzéssel szemben. Hosszú távon az antitestek szintje természetes csökkenésnek indul a vérünkben, de ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy elveszítenénk a védettségünket. A képzett memóriasejtek például fennmaradhatnak ilyenkor is, beleértve azokat a B-sejteket, amelyek szükség esetén gyorsan képesek nagy számú antitestet előállítani. Sőt, egy friss tanulmány szerint a T-sejtek sem tűnnek el egyhamar.

Hat hónap elteltével is megmaradt az immunitás

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A brit Koronavírus Immunológiai Konzorcium (UK-CIC), az angol közegészségügyi hivatal (Public Health England) és a Manchesteri Egyetem szakemberei erőteljes T-sejtes immunválaszt mutattak ki az új koronavírus (SARS-CoV-2) több összetevőjével szemben is olyan személyektől vett mintákból, akik fél évvel korábban estek át a fertőzésen. Mint azt a UK-CIC közleménye írja, vizsgálatukba összesen kétezer egészségügyi dolgozót vontak be alanyként, köztük száz olyan résztvevőt, akiknél előzőleg, márciusban és áprilisban vagy tünetmentesen, vagy enyhe panaszokkal zajlott le koronavírus-fertőzés. COVID-19 miatt ugyanakkor egyikük sem szorult kórházi kezelésre. Ettől a kétezer dolgozótól havonta vettek szérummintát az antitestek szintjének kimutatására, valamint hat hónap leteltével felmérték a vérükben a T-sejtes immunválaszt is, beleértve azt is, hogy a limfociták hogyan reagálnak a vírus különböző fehérjéire.

A közlemény is megjegyzi, hogy az antitestek tesztelésével szemben a sejtszintű analízis sokkal összetettebb feladat, olyannyira, hogy az említett száz személy vizsgálata a maga nemében az egyik legnagyobb szabású mindmáig a világon. Az így kapott eredmények szerint minden alanynál fellelhető volt T-sejtes immunválasz hat hónappal a fertőzés után. A védekező reakciót a SARS-CoV-2 több fehérjéje is képes volt kiváltani, közte az a tüskefehérje is, amely révén a vírus behatol az emberi sejtekbe, illetve amelyet a legtöbb oltóanyag-fejlesztés során is megcéloznak. Kiderült ugyanakkor, hogy hasonló immunválaszt generálnak más fehérjék is, ennél fogva ezek éppúgy elég értékesek lehetnek ahhoz, hogy bekerüljenek a jövőbeli oltási protokollokba. A végső következtetés pedig az, hogy legalább hat hónapig fennmarad egy erős sejtmemória az új koronavírus ellen, ha valaki már átesett a fertőzésen.

Szintén érdekes aspektusa a kutatásnak, hogy az eredmények szerint valamelyest robusztusabb immunválaszt mértek azoknál az alanyoknál, akiknél a korábbi fertőzés enyhébb tüneteket is okozott. Hogy azonban ez a különbség mit jelent a valóságban, annak eldöntése további kutatásokat tesz szükségessé. Lehetséges ugyanis, hogy az erősebb sejtszintű immunitás erősebb védelmet is nyújt az újrafertőződéssel szemben. Ugyanígy az is elképzelhető azonban, hogy a tünetmentes személyek egyszerűen anélkül is képesek leküzdeni a vírust, hogy szervezetükben a küzdelem erőteljes immunválaszt generálna.

"Rendkívül fontos feltárnunk, min alapszik a SARS-CoV-2 elleni hatékony immunitás. Ez egyaránt lehetővé tenné, hogy jobban megértsük, mekkora az újrafertőződés kockázata, valamint azt, hogy hatékonyabb vakcinákat fejleszthessünk ki" - hangsúlyozta Paul Moss, a Birminghami Egyetem professzora, az UK-CIC vezetője. "A SARS-CoV-2-fertőzésről való tudásunk folyamatosan gyarapszik. És míg a mostani felfedezésünk óvatos bizakodásra adhat okot a fertőzés után kialakuló immunitás erejét és hosszát tekintve, mindez csupán egyetlen apró részlete az összképnek. Még sokat kell tanulnunk, hogy teljesen megérthessük, hogyan működik a COVID-19-cel szembeni védettség. Addig is pedig, függetlenül attól, hogy átesett-e valaki korábban a fertőzésen vagy sem, mindenkinek továbbra is követnie kell a kormányzati útmutatókat a közösségi távolságtartás kapcsán, hogy biztosíthassuk, a magunk részéről minimálisra csökkentjük a járvány terjedésének lehetőségét közösségünkben" - tette hozzá.

A tanulmány egyelőre nem esett még át szakértői bírálaton, előzetes publikációként a bioRxiv oldalán tekinthető meg.

Életünk egyik legszomorúbb karácsonya várhat ránk - írja társportálunk, az nlc.hu. A cikket ide kattintva olvashatja el teljes terjedelmében.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.