Hány ember kaphatja el?
Habár a kínai hatóságok gyorsan lezárták a járvány centrumában fekvő városokat, illetve az új koronavírussal (2019-nCoV) kapcsolatos adatok is hamar elérhetővé váltak a WHO és a kutatók számára, a megbetegedések száma mégis meredeken emelkedik. Csütörtökig bezárólag már több mint 9 ezer fertőzést regisztráltak, zömében Kínában. Egy január 27-én megjelent előrejelzés szerint a Vuhan régiójában élő 30 millió emberből 39 ezer főt fertőzhet meg a vírus, ugyanakkor, mint arra Ian Mackay, az ausztrál Queenslandi Egyetem virológusa felhívta a figyelmet, a kórokozó az ázsiai országon kívül is megvetette már a lábát. Túl messzire és túl gyorsan terjed ahhoz, hogy ténylegesen vissza lehessen tartani.
Ben Cowling, a Hongkong-i Egyetem járványtani szakértője szerint a legszerencsésebb forgatókönyv, hogy az említett előrejelzéstől is elmarad a járvány által érintettek száma, köszönhetően az eddig megtett óvintézkedéseknek. Mindazonáltal egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy a betegek karanténba zárása és az arcmaszkok széles körű használata valóban segíteni fog-e. Ennek oka, hogy a vírus - akár kéthetes - lappangási ideje hosszabb, mint amióta a legtöbb ellenőrző intézkedést bevezették.
Egy január 24-én közzétett , jóval pesszimistább brit-amerikai tudományos becslés 190 ezerre teszi a lehetséges betegszámot Vuhanban. A tudósokat emellett különösen aggasztják a járvány Kínán kívüli kitörései is. A kórokozó immár Németországban, Vietnámban, Japánban és az Egyesült Államokban is átterjedt emberről emberre, ugyanakkor a hatóságok gyorsan elkülönítették a lokális fertőzések érintettjeit. Összességében eddig kevesebb mint száz Kínán kívüli megbetegedést regisztráltak.
Meddig marad a vírus?
Endémiáról beszélünk, ha egy vírus tartósan kering egy adott közösségen belül. Ilyen például az influenza is, amely számos országban évről évre visszatérő járványt okoz. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy vajon a koronavírus is tartósan megveti-e majd a lábát. Amennyiben a feltartóztatására tett erőfeszítések elbuknak, úgy nagy valószínűséggel endémiássá válik, így mindaddig, amíg nem fejlesztenek ki hatásos oltást ellene, időről időre ismét felbukkanhat - újabb és újabb haláleseteket okozva. Különösen nehéz helyzetet teremt a terjedés megfékezése szempontjából, ha tünetmentes emberek is átadhatják a fertőzést. Márpedig néhány esetről már érkezett jelentés, amikor a fertőzötteknél nem jelentkeztek szimptómák. Egyelőre viszont nem tisztázott, hogy ez mennyire lehet gyakori, illetve az sem, hogy a tünetmentes vagy csak enyhe tünetekkel küzdő betegek milyen valószínűséggel fertőznek meg másokat.
Ian Mackay lehetségesnek tartja, hogy egy olyan vírussal van dolgunk, amely hosszú ideig, sőt, akár örökre velünk marad. Összehasonlítva a 2002-2003-ban csaknem globális járványt kiváltó SARS-vírussal, a 2019-nCoV a tünetmentes esetek révén különbözik elődjétől. A SARS esetében jellemzően csak akkor terjedt emberről emberre a fertőzés, amikor az érintettek már olyan betegek voltak, hogy kórházi ellátásra szorultak. Amint azonban a járvány kitöréseit irányítás alá tudták vonni a kórházakban, a SARS terjedését is sikerült meggátolni, mára pedig nincs arra utaló jel, hogy a kórokozó még mindig cirkulálna az emberek között. Ben Cowling hozzátette, amennyiben az ellenőrző intézkedések kellően hatékonynak bizonyulnak, illetve a vírus terjedése lelassul annyira, hogy a fertőzöttek legfeljebb egyetlen újabb embert fertőzhessenek meg, úgy a mostani járvány is végleg lecsenghet majd.
Hány ember fog meghalni?
Az új koronavírus elsősorban idős, krónikus beteg embereknél okoz súlyos megbetegedést és halált. Mindeddig egy 36 éves vuhani férfi a legfiatalabb ismert áldozat, aki nem szenvedett egyéb egészségügyi problémáktól sem. Összességében a fertőzés halálozási aránya 2-3 százalék körülire tehető, nehéz azonban pontos becslést kialakítani egy járvány kitörése közben, mivel az adatok napról napra változnak. Mark Harris, a Leedsi Egyetem virológusa szerint ráadásul a mutató tovább fog csökkenni, ahogy egyre több tünetmentes vagy enyhe tünetekkel jelentkező megbetegedést azonosítanak. Nagyjából kijelenthető tehát, hogy a 2019-nCoV kevésbé veszélyes, mint a SARS, amely az érintettek egytizedénél bizonyult végzetesnek annak idején.
A halálesetek száma nagy mértékben függ attól is, hogy a kínai egészségügyi rendszer miként tudja kezelni a rengeteg fertőzött beteget. Infúzióval és lélegeztetőgéppel ugyanis biztosítható, hogy az érintettek kellő mennyiségű folyadékhoz és oxigénhez jussanak, amíg az immunrendszerük leküzdi a vírust. Vuhanban máris két új kórház épül a fellépő igények kielégítésére. Sanjaya Senanayake, az Ausztrál Nemzeti Egyetem fertőzőbetegség-specialistája ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a járvány átterjed a világ kevésbé tehetős régióiba is, így például Afrikába, úgy az ottani egészségügyi ellátórendszerek számára már nagyobb nehézséget okozhat a fertőzés elleni küzdelem. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója is úgy fogalmazott a nemzetközi közegészségügyi vészhelyzet csütörtöki kihirdetésekor, hogy legnagyobb aggodalma, hogy a járvány eléri az egészségügyi ellátás szempontjából kevésbé felkészült országokat.
Ha a vírus világszerte elterjed, a halálesetek száma igen jelentős léptékűvé válhat. Habár a 2019-nCoV jelenlegi, 2-3 százalékos halálozási rátája elmarad a SARS-vírusétól, így is elég magas, elvégre mégis egy fertőző betegségről beszélünk - hangsúlyozta Adam Kamradt-Scott, a Sydney-i Egyetem globális egészségbiztonsági szakértője. Hozzátette, az 1918-ban kitört spanyolnáthajárvány a világ akkori népességének egyharmadát, mintegy félmilliárd embert betegített meg, és bár csupán 2,5 százalékuknál vált végzetessé, ez is 50 millió halálesetet jelentett. A szakember szerint ugyanakkor az új koronavírus valószínűleg nem okoz majd ilyen léptékű katasztrófát, mivel jellemzően nem fertőz és öl meg fiatal, egészséges embereket.
Forrás: nature.com
Legjobban: