Ahogy mi is beszámoltunk róla, Kambodzsa nemrég bejelentette, hogy madárinfluenzában (a H5N1 vírusváltozat okozta fertőzésben) meghalt egy 11 éves lány, majd az édesapja szervezetében is kimutatták a vírust. Kilenc év után ez volt az első ilyen haláleset az ázsiai országban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint korábban, 2003 és 2014 között 56 madárinfluenza-megbetegedés fordult elő az itt élő emberek körében, ezek közül 37 eset halálos kimenetelű volt. A helyzetet a WHO úgy kommentálta: aggasztó a madárinfluenzás megbetegedések számának emelkedése.
Itthon is gondot okoz a fertőzés
Az elmúlt hónapokban arról is cikkeztünk, hogy Magyarország több megyéjében is felütötte a fejét a madárinfluenza. Tavaly év végén például több megyében is felbukkant, aztán – alig pár héttel a korábban elrendelt járványügyi korlátozások feloldása után – idén februárban ismét megjelent a kórokozó Bács-Kiskun megyében. Az érintett telepeken zárlatot, valamint kényszervágásokat rendeltek el.
A mostani szezonban egyébként az országunkban szerencsére egy olyan vírustípus terjed, amely az emberre nem veszélyes. A szárnyasok körében azonban rendkívül gyorsan terjed, így a baromfiállományokban nagy pusztítást okoz a betegség.
Miért nem oltanak?
Mint ismert, számos járványt sikerül már megfékezni a védőoltások segítségével. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy vajon a madárinfluenza ellen miért nem oltanak, amikor évről évre komoly veszélyt jelent a madárállományokra nézve. Ezt a kérdést egy levélíró a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) is feltette, a szakértők pedig megnyugtatóan közölték, hogy egyre elérhetőbb közelségbe kerül a vakcinázás lehetősége.
„A napokban megjelent Európai Uniós rendelet ugyanis elvi szinten lehetővé tette március közepétől a madárinfluenza elleni vakcinahasználatot, azonban a szabályokat a tagállamoknak saját jogrendjükbe is át kell ültetniük. A rendelet alapján a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek majd arról, hogy engedélyezik-e a vakcinázást a területükön. A vakcinahasználatnak ugyanis komoly szakmai és gazdasági kockázata is van” – írta válaszában a Nébih.
Milyen kockázata lehet a vakcinázásnak?
A Nébih tájékoztatása szerint az immunizálás egyik legjelentősebb kockázata – szakmai szempontból – az, hogy a vakcinázott állatok tünetmentesen is üríthetik a vírust. Az átoltott állományok esetében tehát nagyon szigorú monitorozására lenne szükség. „Gazdasági szempontból pedig jelenleg jelentős hátrányt okozna, hogy egyes, úgynevezett harmadik országok letiltanák a baromfik és baromfitermékek exportját az egész országból, ezzel jelentős gazdasági károkat okozva a magyar tenyésztőknek és élelmiszer-előállítóknak” – jegyezték meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A szakértők szerint olyan megoldást kell találni, amely mindenki számára a lehető legjobb. Amíg viszont a vakcinahasználat lehetőségének részletei nem tisztázódnak, addig a madárinfluenza elleni védekezés leghatékonyabb módja az, hogy minden érintett szigorúan és következetesen betartja a járványvédelmi intézkedéseket.
Legjobban: