Világszerte mintegy 80 olyan országban jelent már meg május eleje óta a majomhimlő, ahol egyébként nincs jelen endemikusan a fertőzés. A Reuters hírügynökség szerdai összesítése szerint ezekből az országokból mindeddig több mint 31 ezer megbetegedést jelentettek a járványkitörés során, illetve Spanyolország két, Brazíliában és Indiában egy-egy beteg elhunyt. A vírussal szemben jelenleg egyetlen jóváhagyott oltóanyag van forgalomban: a dániai székhelyű Bavarian Nordic biotechnológiai vállalat Jynneos nevű vakcinája. A cég rendelkezésre álló készletei ugyanakkor egyelőre meglehetősen szűkösek.
Mint azt a Reuters írja, kedden az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) takarékossági okokból úgy határozott, hogy megváltoztatja az oltás felhasználási módját. Egyrészt az eredetileg egyetlen dózisként gyártott ampullák tartalmát ötfelé osztják szét, másrészt a csökkentett adagot a bőr alatti zsírszövet helyett az oltakozók bőrrétegei közé fecskendezik be. Az eljárást korábban más vakcinák kapcsán már tesztelték, beleértve például a járványos gyermekbénulás és a sárgaláz elleni oltást. A majomhimlő esetében viszont korlátozott a lépés helyességét alátámasztó tudományos bizonyítékok száma.
„Az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) meg fogjuk vitatni a dóziskímélő eljárás lehetőségét” – árulta el a szervezet szóvivője a Reuters kérdésére. Hozzátette, a szabályozó hatóság a gyártócéggel és az Európai Unió tagállamainak nemzeti hatóságaival egyaránt egyeztetni fog a követendő stratégiáról. A Bavarian Nordic nem kívánt reagálni az FDA lépésére, míg az Egészségügyi Világszervezet inkább vakcinakísérleteket szorgalmaz további adatgyűjtés céljából.
Ez is érdekelhet
Az FDA egy 2015-ben publikált klinikai tanulmány eredményeire hivatkozva döntött a takarékossági intézkedés mellett. Ennek alapján a dóziscsökkentés nem veszélyezteti a vakcina biztonságosságát és hatékonyságát. Eközben egyes kormányok Európában is igyekeznek lépéseket tenni annak érdekében, hogy a meglévő oltóanyagkészletek minél tovább kitartsanak. Az Egyesült Királyságban például a két oltáson alapuló oltási sor helyett átmenetileg csupán egyetlen dózist adnak a kockázati csoportba tartozóknak, hogy minél nagyobb tömegeknek biztosíthassanak legalább bizonyos mértékű védettséget a fertőzéssel szemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
