Dacára az elnevezésnek, a majomhimlő többnyire Nyugat- és Közép-Afrika rágcsálói és mókusai körében terjed, még ha olykor főemlősöket és – zoonózisként – az embert is megfertőzheti. Csakhogy május eleje óta számos Afrikán kívüli országban is megjelent a betegség, a vírus terjedésének gócát jelentő Európában például már több mint 1500 esetet regisztráltak. Joggal vetődik fel tehát a kérdés, hogy vajon miért terjed ilyen gyorsan a kórokozó olyan területeken, ahol nincsenek jelen a természetes állati rezervoárjai. Elképzelhető, hogy mutáció következtében megváltozott, és immár hatékonyabban képes emberről emberre is terjedni? Egyáltalán mi állíthatná meg az egykor főként a trópusi vidékeken otthonos vírust abban, hogy alkalmazkodjon egy új környezethez?
A majomhimlő nem olyan, mint a koronavírus
Alfától az omikronig az új koronavírus (SARS-CoV-2) megannyi variánsa ismerősen csenghet bárki számára az elmúlt két és fél évből, nem is beszélve az alvariánsokról. Gyorsan jöttek egymás után az újabb és újabb változatok, esetenként komoly járványhullámokat gerjesztve. Mint azonban azt a The Conversation oldalán megjelent cikkében írja, Naomi Forrester-Soto, a brit Keele-i Egyetem virológusa szerint a majomhimlő esetében nem kell hasonló változékonyságtól tartanunk. "A legfőbb különbség a majomhimlő és a koronavírus között, hogy az előbbi egy DNS-, az utóbbi pedig egy RNS-vírus" – mutat rá a szakértő. Hozzáteszi, leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az RNS-vírusok genetikai kódjában sokkal gyakrabban keletkeznek hibák a vírusreplikáció során, a több hiba pedig több mutációt jelent. A nagy számok törvénye alapján pedig így nagyobb a valószínűsége annak is, hogy egy-egy mutáció evolúciós előnyt kínálva jobbá, hatékonyabbá tegye az adott vírust.
A DNS-vírusok viszont, mint amilyen a majomhimlő is, sokkal stabilabbak. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a vírusok egyáltalán ne változhatnának, mindazonáltal a mutációk lehetősége számottevően alacsonyabb, mint az RNS-vírusoknál. Nem valószínű tehát, hogy a mostani fertőzéshullám a majomhimlő egy új variánsához lenne köthető. Mi több, mint az az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy május végi jelentésében olvasható, a megbetegedéseket a vírus már ismert nyugat-afrikai kládja okozza, és az egyik portugáliai beteg mintájából kimutatott kórokozó szoros egyezést mutat a 2018-ban és 2019-ben Nigériából behurcolt egyesült királyságbeli, izraeli és szingapúri fertőzések vírusával.
A tünetek is megváltoztak?
Forrester-Soto arra is kitér, hogy a mostani esetek jelentős részében nem tapasztalhatók a betegeknél a majomhimlőre jellemző , egész testet beborító hólyagos bőrelváltozások, avagy pusztulák. Ehelyett inkább a fertőzött személlyel történt kontaktus helyén alakulnak ki csupán apróbb kiütések. A virológus úgy véli ugyanakkor, hogy ez sem a vírus megváltozásának, mutációjának eredménye. "Bármely vírusfertőzés esetében, de különösképpen azoknál, amelyek évente csupán néhány embert érintenek, nehéz megismerni a lehetséges betegségtünetek teljes skáláját. Ahogy aztán az esetszámok növekszenek, egyre több olyan tünetet láthatunk, amelyet a fertőzés atipikus megjelenésének nevezünk" – hangsúlyozza a víruskutató. Így tehát a jelenlegi fertőzéshullámban megfigyelhető atipikus panaszok is nagy valószínűséggel annak tudhatók be, hogy a több eset miatt a tünetek szélesebb körével találkoznak az orvosok. Emellett azt is érdemes számításba venni, hogy a vírus két kládja közül a nyugat-afrikai általában enyhébb megbetegedést okoz, mint a közép-afrikai.
Ez is érdekelhet
"Figyelembe véve mindazt, amit a himlővírusokról és a DNS-vírusok stabilitásáról tudunk, valószínűsíthető, hogy a majomhimlő vírusa csak lassan fog változni. Ráadásul nem ez az egyetlen okunk az óvatos optimizmusra. Van védőoltásunk , amely nagyjából 85 százalékos hatékonyságú védelmet nyújt a majomhimlővel szemben. Nem számít, hányan fertőződnek meg, a vakcina hatékony marad, mivel az RNS-vírusokhoz képest ebben az esetben ritkábbak a mutációk. Más szóval nem várható, hogy olyan variánsok fejlődjenek ki, amely ki tudnának bújni a védőoltás nyújtotta védettség alól" – magyarázza Forrester-Soto, hozzátéve, hogy az oltás az egyéb közegészségügyi óvintézkedésekkel együttesen elegendő lehet arra, hogy véget vessen a mostani járványkitörésnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: