A vakcina neve azon betegségek angol elnevezésének kezdőbetűiből áll, amelyek ellen védelmet nyújt: kanyaró , mumpsz és rózsahimlő . Az MMR-oltással szembeni szkepticizmus még a múlt évezred végéről ered. Egy brit orvos, Andrew Wakefield ugyanis 1998-ban jelentette meg azóta hírhedtté vált tanulmányát, amelyet a tudományos életben ma már csak az elmúlt évszázad legkárosabb orvosi hoaxaként emlegetnek. Wakefield ebben 12 autista gyermekkel folytatott kutatásai alapján számolt be arról, hogy kapcsolat áll fenn az MMR-oltás és az autizmus egyes tünetei között, utalva egyben arra, hogy a vakcina szerepet játszhat a zavar kialakulásában.
Később azonban kiderült, hogy Wakefield meghamisította a kutatási adatokat, tanulmányát ezért visszavonta az azt közlő folyóirat. Mi több, 2004-ben arra is fény derült, hogy a brit orvost pénzügyi érdekeltség is kötötte az általa tett felfedezéshez. Wakefield orvosi engedélyét ezt követően visszavonták, ezáltal nem is gyógyíthat betegeket az Egyesült Királyság területén. Hiába lepleződött le azonban a csalás, a köztudatba bekerült tévhit sosem tűnt el, mi több, az összeesküvés-elméletek hívői és az oltásellenesek előszeretettel használják fel érvelésükhöz az egyébként hamis kutatási adatokat.
Megcáfolták az oltáselleneseket
Valójában az elmúlt két évtized során egyetlen tudományosan megalapozott kutatás sem talált hasonló mellékhatást az MMR-oltásra vonatkozóan, ellenben annál több igazolta az ellenkezőjét. E körbe tartozik a Cochrane nemzetközi kutatóhálózat brit szervezete által a közelmúltban lefolytatott elemzés is, amelyben a kutatók összesen 138 korábbi tanulmány eredményeit tekintették át, beleértve 51 olyan munkát, amely a vakcina betegségmegelőző hatékonyságát vizsgálta, illetve 87 olyat, amely a mellékhatásokra irányult.
Mindennek alapján kimutatták, hogy a beoltott és beoltatlan gyermekek körében hasonló arányban fordult elő autizmus spektrumzavar. Arra vonatkozóan sem találtak bizonyítékot, hogy az MMR-oltás fokozta volna olyan betegségek kialakulásának kockázatát, mint az agyvelőgyulladás, gyulladásos bélbetegségek (fekélyes vastagbélgyulladás és Crohn-betegség), kognitív hanyatlás, 1-es típusú cukorbetegség, asztma, ekcéma, szénanátha, leukémia, szklerózis multiplex, járási zavar, illetve bakteriális és vírusos fertőzések. Eközben a vakcina hatékonyságát a betegségek megelőzésében egy dózis után 95, két dózist követően 96 százalékosnak találták a kutatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: iflscience.com
