Amikor egy vírus megtámadja szervezetünket, az kétféle szinten veszi fel a harcot ellene. E két szint a veleszületett és az adaptív immunitás. Utóbbi a specifikusabb, erősebb, de kialakulásához idő kell, illetve az, hogy az immunrendszer érintkezzen az adott kórokozóval – vagy védőoltás esetén az elölt kórokozóval vagy annak egy részével. Ezzel szemben a veleszületett immunitás egy sor molekuláris mechanizmuson keresztül nyújt folyamatos alapszintű védelmet kórokozók széles körével szemben.
Mint azonban azt a Kóbei Egyetem közleménye írja, a 2019-ben felbukkant koronavírus, a SARS-CoV-2 nagyon hatékony abban, hogy megkerülje a veleszületett immunvédelmet. Részben ennek tudható be az erős fertőzőképessége, valamint az, hogy alig néhány hónap leforgása alatt minden kontinensen elterjedt a Földön, emberek millióit megbetegítve. Sódzsi Ikuó virológus és kutatócsapata legújabb vizsgálatában arra kereste a választ, hogy milyen tényezők segíthetik a vírust mindebben, egyszersmind merre lehetne a jövőben új megelőző és terápiás módszerek után kutatni.
A koronavírus túlélési trükkje
A csoport korábban hepatitiszvírusokkal folytatott hasonló kutatásokat, és megfigyelték, hogy a veleszületett immunrendszer vírusellenes fellépésében kulcsszerep jut egy fehérjének. Ezt a fehérjét az azt kódoló gén után 15-ös inteferonindukált génnek, avagy ISG15-nek nevezzük. A kóbei kutatók a Journal of Virology című folyóiratban megjelent tanulmányukban arról számolnak be, hogy az ISG15 a koronavírus burkát felépítő – úgynevezett nukleokapszid – fehérjéhez kapcsolódik, gátolva annak sokszorítását és így maga a vírus replikációját egyaránt. „Ugyanakkor az új koronavírus rendelkezik egy olyan enzimmel, amely képes leválasztani az ISG15-öt a nukleokapszidjáról, visszaállítva az új vírusok összeállítására való képességet, végeredményben legyőzve a veleszületett immunválaszt” – magyarázza Sódzsi.
Az új koronavírus más rokonai, mint a SARS- és a MERS-vírus, ugyancsak rendelkeznek hasonló enzimes védelemmel. A japán kutatók azonban azt is kimutatták, hogy a SARS-CoV-2 enzime lényegesen erősebb az elődökénél. Sódzsi szerint eredményeik minden korábbinál tisztább képet nyújtanak arról, hogy a Covid-19 vírusa miért válhatott rendkívül fertőzővé: egyszerűen ügyesebben kerüli meg a veleszületett immunrendszert, mint a korábbi koronavírusok. A felfedezés ezzel együtt komoly fegyver lehet az orvostudomány kezében a jövőben. Megalapozhatja például olyan antivirális gyógyszerek kifejlesztését, amelyek az említett vírusenzim működését gátolva segítik az immunvédekezést a fertőzéssel szemben. De ugyanígy olyan kezelések is megszülethetnek belőle – akár az előzővel kombináltan –, amelyek kifejezetten a vírus nukleopkapszidját célozzák, ahogy azt az ISG15 is teszi.
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
