Súlyos következményei voltak a járványt övező társadalmi változásoknak és járványügyi intézkedéseknek a leginkább veszélyeztetett korcsoportban – írja a 24.hu egy, az Orvosi Hetilapban július végén megjelent kutatás eredményeire hivatkozva. A vizsgálat kifejezetten a 60 év felettiek életmódjára, mentális és fizikális egészségére fókuszált. A Semmelweis Egyetem, valamint az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet szakemberei arra voltak kíváncsiak, hogy a 2021 februárjában kezdődő harmadik – és egyben legkeményebb – járványhullámot hogyan élte meg ez a korosztály.
A kutatók három szempontból vizsgálták a 60 év felettieket:
- A pandémia és a korlátozások milyen módon befolyásolták a résztvevők életmódját?
- Hogyan befolyásolták a krónikus betegek ellátását?
- A pandémia milyen módon hatott az általános fizikai és mentális egészségre, pszichés állapotra, életminőségre?
Magány és elmaradt vizitek
A felmérésben részt vevő 431 ember körében mindössze 6 százalék volt a COVID-fertőzöttek aránya, mégis az látható, hogy a vírus jelentős hatást gyakorolt az életükre. A legmarkánsabb változások az életmódjukban figyelhetők meg. A válaszadók közel felénél (47 százalékánál) romlott például a szubjektív alvásminőség, 46 százalék számolt be arról, hogy fokozódott nála a magányosság érzete, a memóriáját pedig a válaszadók 25 százaléka érezte rosszabbnak a korábbihoz képest.
Azon megkérdezettek, akik krónikus betegek – közülük több mint 70 százalék magasvérnyomás-betegségben szenved –, saját bevallásuk szerint gondozott betegségeikkel kapcsolatosan csupán az esetek 15 százalékában igényeltek orvos-beteg találkozást. Döntő többségük meg is kapta a szükségesnek vélt orvosi ellátást vagy online vagy személyes formában. Ám az esetek kevesebb mint negyedében elmaradt a vizit: 14 százalékban a páciens, míg 9 százalékban az egészségügyi ellátó mondta le.
Az alanyok többségének egészségi állapota a pandémia alatt nem változott; a válaszadók mindössze ötöde ítélte rosszabbnak saját állapotát a járvány előttihez viszonyítva. Az életminőség romlása azonban jelentősnek mondható, hiszen a megkérdezettek 45 százaléka rosszabbnak találta jelenlegi életminőségét a pandémia kitörése előtti időszakhoz viszonyítva.
Legjobban: