A LiveScience.com összegyújtötte azokat a vírusokat, amelyektől az ebolánál is jobban kell félnünk.
Veszettség. Az elmúlt évszázadban jelentősen lecsökkent a veszettség okozta halálesetek száma, de a vírus még így is évente 26 ezer emberéletet követel. A veszett állat harapásával, vagyis az állatok nyálával terjedő betegség ellen létezik védőoltás, melyet a harapást követően azonnal be kell adatni, azonban sok esetben (különösen denevérharapás esetén) nem is veszi észre az érintett, hogy megfertőződhetett. Ami igazán félelmetessé teszi a veszettséget, az a hihetetlenül magas halálozási arány: védőoltás nélkül minimális az esély arra, hogy valaki túlélje a betegséget, az Amerikai Egyesült Államokban mindössze három ilyen esetről tudnak.
HIV. Csak 2012-ben 1,6 millióan haltak meg a HIV-vel, illetve az AIDS-szel összefüggő betegségek miatt. A HIV az immunrendszert támadja meg, és teljesen legyengíti a beteg védekezőképességét, ami miatt a legenyhébb fertőzés is halálos lehet. Bármekkora legyen is a kampány a HIV ellen, évente több tízezer új beteget diagnosztizálnak, és bár a betegséget valamennyire kordában lehet tartani, gyógymód még mindig nincs rá.
Influenza. A leggyakoribb vírusos betegségek egyike, mely nem hangzik túl rémisztően (hiszen a legtöbben minden évben átesünk rajta), de összességében sokkal több ember hal meg influenzával összefüggő okok miatt, mint amennyien az ebolától. Félelmetessé teszi az is, hogy nagyon könnyen fertőz, a genetikai kódja pedig gyorsan változik, ezért folyamatosan újabb és újabb törzseit azonosítják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rotavírus. A szakemberek szerint a gyermekek 95 százaléka találkozik ezzel a vírussal élete első néhány évében, és a fejlődő országokban a öt év alatti gyerekhalálozás 82 százalékáért ez a felelős. Évente 440 ezer gyerek esik áldozatul a rotának, a halál oka a legtöbbször a kiszáradás .
Legjobban: