A HPV (humán papillomavírus) egy nemi úton terjedő fertőzés. Gyakori megbetegedésnek számít, de sok ember nem tapasztal tüneteket. Jelenléte életkori párhuzamot mutat, a párkeresés időszakában magas a gyakorisága. Olyannyira, hogy egyesek szerint 25 éves kor alatt a szűrése értelmetlen. A vírus szoros bőr-bőr kontaktus útján, vaginális, anális vagy orális szex útján terjedhet – mondta dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza.
A HPV nem csak egy vírust
jelent, hiszen több mint 100 típusa létezik. Noha többségük nem okoz betegséget, fontos tudni, hogy egyes fajtái rákhoz is vezethetnek, így nem szabad
félvállról venni a fertőzést. Az alacsony kockázatú
HPV-k többnyire nem okoznak különösebb problémát, bár néhányuk szemölcsöket
generál. Jó hír, hogy a szemölcsök ellen is véd az oltás.
Sajnos a HPV-fertőzéseket néha nem tudja sikeresen legyőzni az immunrendszer. Ha pedig egy magas kockázatú HPV-fertőzés évekig fennáll, az olyan sejtelváltozásokhoz vezethet, amelyek kezelés hiányában idővel súlyosbodhatnak. Például, ha a méhnyak hámja egészét eléri, áttöri a fertőzés, a daganatsejtek kontroll nélkül növekedésnek indulhatnak.
Milyen rákot okozhat a HPV-fertőzés?
A magas kockázatú HPV-fertőzések hosszan tartó fennállása rákot okozhat a test azon részein, ahol a HPV sejteket (nyálkahártyát) fertőz meg. Például a méhnyakban, a torok szájüreg mögötti részén, a hüvelyben, a szeméremtesten, vagy akár a vastag- és a végbélen.
Amikor a HPV magas kockázatú típusa megfertőzi a sejteket, megváltozik azok egymással való kommunikációja. Ez a kóros sejtek szaporodását is előidézi. Általában az immunrendszer tudomást szerez ezekről a sejtekről, és szabályozza őket; ilyenkor a folyamat leáll és visszaalakul. Ha azonban ezek a kóros sejtek megmaradnak, tovább változhatnak, kisiklik a sejtciklus és a károsodott sejtek tovább rákosodhatnak.
A HPV azokat a laphámsejteket fertőzi meg, amelyek e szervek belső felületét borítják. Emiatt a legtöbb HPV-vel összefüggő rák úgynevezett laphámsejtes karcinóma. (Néhány méhnyakrák azonban a méhnyak mirigysejtjeinek HPV-fertőzéséből származik. Ezeket adenokarcinómáknak nevezik.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit kell tudni a HPV-oltásról?
A HPV-oltás jelentős védelmet nyújt több HPV-fertőzés ellen. A védőoltásnak a megelőzésben van nagy szerepe – a fertőzést természetesen nem gyógyítja, így nem használható a HPV által okozott betegségek kezelésére. A HPV elleni védőoltás 9-12 éves korban (még a nemi élet megkezdése előtt) beadva nyújtja a legjobb védelmet. A HPV elleni védőoltás a becslések szerint a HPV-vel összefüggő rákos megbetegedések 90 százalékát megelőzi.
Azoknak a gyermekeknek, akik 15 éves koruk előtt kezdik meg az oltássorozatot, két adagra van szükségük a védelem érdekében. Azoknak a fiataloknak pedig, akik nem kaptak védőoltást az ajánlott időintervallumon belül, 26 éves korig ajánlott a HPV elleni védőoltás. Azoknak, akik 15 évesen vagy idősebben kapják meg az első adagot, három adagra van szükségük a védelemhez – ismertette dr. Hernádi Balázs.
Érdemes tudni továbbá, hogy a 27 és
45 év közötti, még be nem oltott felnőttek is dönthetnek úgy, hogy beadják a
HPV-oltást. Ebben az esetben feltétlenül szükséges az orvosi konzultáció. Tudni kell, hogy ebben a
korosztályban a HPV elleni védőoltás hatékonysága lecsökken (de nem a nullára). Ám az is biztonsággal kijelenthető, hogy az oltás kevesebb előnnyel jár azok körében, akik egyszer már megbetegedtek a fertőzéstől.
