Az új koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagok – amelyek miatt a szakértők egy időben a pandémiát az oltatlanok világjárványának nevezték –, már nem védenek olyan jól a megbetegedéstől, mint megjelenésükkor. Ez akkor is igaz, ha továbbra is védelmet nyújtanak a legsúlyosabb lefolyású betegség ellen. Az áttöréses fertőzések olyan gyakorivá váltak, hogy vakcinák által korábban által ígért csaknem tökéletes védelem egyre távolibbnak tűnik.
A The Verge magazin összefoglalójában felhívja rá a figyelmet, hogy a problémát (legalábbis részben) az okozza, hogy az a kórokozó, amelyet a vakcinák célba vesznek – a SARS-CoV-2 koronavírus 2020 elején berobbanó első változata – már nem létezik. Most a szabályozó hatóságok, a kutatók és a vakcinagyártó cégek a vakcinafejlesztési folyamat következő fázisára összpontosítanak. Egyfelől ugyanis meg kell alapozni a jelenleg terjedő vírusváltozatok (például az omikron) elleni védelmet, és ki kell dolgozni azt a módszert, amivel az embereket a vírus jövőbeli változatai ellen is meg lehet óvni.
Új oltások, más megközelítések
A szezonális influenza elleni oltáshoz hasonlóan az új generációs koronavírus elleni vakcinák már védelmet nyújthatnak a vírus bármelyik változata ellen, amelyik adott évben éppen kering. De a tudósok azt is vizsgálják, hogyan érhető el, hogy az emlékeztető oltásból származó védelem tovább tartson. Hosszabb távon a COVID-19 elleni vakcinák nagyon különbözhetnek a jelenlegi oltásoktól. Más technológiát használhatnak és olyan vírusok ellen nyújthatnak védelmet, amelyek még nem is léteznek. Egyes változatok valószínűleg nem injekció, hanem orrspray formában jelennek majd meg, amelyek a még enyhe fertőzéseket is képesek lehetnek megelőzni.
Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem Orvosi Karának immunbiológia professzora úgy véli, itt az ideje átgondolni, amit a SARS-CoV-2 vírusról tudunk, hogy a teljes ismeretanyag alapján alakítsuk ki a további védelmet. „Az eredeti cél a súlyos betegségek megelőzése volt. A világjárvány kezdetén ennek volt értelme. De most, hogy az egyes változatok itt vannak, már jobban értjük a vírust” – közölte a professzor.
Több mint két év elteltével a SARS-CoV-2-nek azt a változatát, amelyet először a kínai Wuhanban észleltek, felváltották a fertőzőképesebb és immunrendszert gyengítő vírusverziók. Több vakcinagyártó már megkezdte az omikron változatra kihegyezett vakcinák tesztelését. A Moderna omikronspecifikus oltásának korai elemzése azt mutatta, hogy hatására a szervezet több antitestet termelt az omikron ellen , mint az eredeti vakcina után. Ez az oltást ráadásul úgy fejlesztették ki, hogy az eredeti koronavírus és az omikron ellen is védelmet nyújtson. A cégnél úgy számolnak, hogy a termék először nyár végén jelenhet meg néhány piacon.
A Pfizer és a BioNTech is klinikai kísérletek során teszteli az omikron elleni oltásokat: az eredeti oltóanyag standard emlékeztető oltásait, egy csak az omikronra célzó változatot és a Moderna oltásához hasonló, kétcélpontú vakcinát vizsgálnak. Egy áprilisi sajtótájékoztatón Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója azt mondta, hogy az omikron elleni oltás ősszel lehet elérhető.
A Novavax, amelynek vakcináját már sokfelé engedélyezték a világon, szintén dolgozik saját omikron elleni emlékeztetőjén , és egy kétcélpontú vakcinán: a klinikai kísérlet egy hónapja kezdődött meg. Az FDA szerint ez az oltóanyag kevésbé súlyos mellékhatásokat okoz, mint a többi vakcina, így potenciálisan ideális lehet emlékeztető oltásként is.
Univerzális vakcinákra lenne szükség
A SARS-CoV-2 fejlődése, mutációja azonban nem áll meg, ami egy idő után az omikron variánst és az ellene fejlesztett vakcinákat is múltidőbe teszi. Az egyik módja a vakcinák folyamatos frissítésének, hogy a kutatásokat és fejlesztéseket csúcsra kell járatni. Ennél azonban praktikusabbnak tűnik olyan univerzális vakcinák létrehozása, amelyek elméletileg a vírus bármely új formája ellen védelmet nyújtanak.
„Az ilyen vakcinák az immunrendszernek azt a képességét használják ki, ahogy a kórokozók azon részeire reagál, amelyek a vírus fejlődése során változatlanok maradnak” – mondta David Martinez, az észak-karolinai Chapel Hill Egyetem immunológusa, aki az univerzális koronavírus elleni vakcina fejlesztését tanulmányozza.
Martinez és más kutatók úgy állították elő az oltásukat, hogy egy csomó különböző koronavírus genetikai anyagát kombinálták. Az immunológus szerint ez a fajta vakcina akkor is működhet, ha a vírus jelentősen megváltozik. Az univerzális vakcinát eddig csak állatokon tesztelték, ezért még hosszú időbe telik, mire kiderül, hogy ez igaz-e. Egy ilyen oltóanyag kifejlesztése, tesztelése és engedélyeztetése valószínűleg évekig fog tartani.
Nem feltétlenül kell injekció
Az újgenerációs termékek között nem csak univerzális vakcinák vannak. A kutatók olyan oltásokon is dolgoznak, amelyeket nem kell beinjekciózni. Az e megoldás alapjául szolgáló elképzelés szerint ott a legjobb védekezni, ahol a támadás történik, ezért logikus, hogy a hatóanyagot orrspray segítségével juttassák be a szervezetbe.
„Az intranazális vakcinák közvetlenül ott fejtik ki hatásukat, ahol a vírusok a szervezetbe kerülnek. Az immunvédelmet értelemszerűen közvetlenül ezeken a nyálkahártya-helyeken kell kialakítani. Ezáltal teljesen megelőzhető e szöveteknek a fertőzése” – mondta Akiko Iwasaki. Fertőzés nélkül az emberek nem adnák tovább a vírust, és védve lennének a hosszú COVID-tól is.
Jelenleg egy intranazális vakcina van a piacon, de ez az élő influenzavírus legyengített változatát használja, ami nem biztonságos az immunhiányos emberek számára. Iwasaki és kollégái egy olyan stratégián dolgoznak , amellyel ezt a problémát megkerülhetik. A SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének egy változatát tartalmazó orrspray-t használnak emlékeztetőként a kezdeti mRNS-beadás után. Mivel emlékeztető oltásként alkalmazzák, a spray-nek nem kell élő vírust tartalmaznia ahhoz, hogy elég erős immunválaszt váltson ki. A kezdeti injekció kialakította immunitás elegendő ahhoz, hogy a spray-ben lévő fehérjére erős választ adjon. Jelenleg több mint egy tucat intranazális vakcina klinikai vizsgálata folyik világszerte.
A COVID-19 elleni vakcinák következő sorozatának bemutatkozása előtt jó pár problémát meg kell oldani. A szakértők ugyanis még mindig sok kérdésre keresik a választ. „Például nem teljesen érthető, hogy az oltóanyagok miért veszítenek idővel a hatékonyságukból” – mondta Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem orvosi karának immunbiológia professzora. Szerinte nehéz pontosan előre látni, hogy mi az, ami miatt egy vakcina hosszú ideig jól működik. Ennek ellenére Bhattacharya optimista a koronavírus elleni vakcinák jövőjét illetően. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a következő generációs vakcinatechnikák – az intranazális, a célzott és az univerzális vakcinák kombinálása, illetve finomítása – nagy sikereket hozhat. „A tudományos háttér biztosan megvan ahhoz, hogy az elkövetkező években jobb vakcinák álljanak rendelkezésre” – vélekedett a professzor.
Legjobban: