Az RSV (respiratory syncitial vírus) egy óriássejtes, egyszálú RNS-vírus, amely a légutakat támadja meg. A fertőződés az egy évnél idősebb babáknál jellemzően csak náthát okoz, a koraszülötteknél viszont akár végzetes alsólégúti fertőzést, tüdőgyulladást is kiválthat. Ez a betegség a csecsemőkori kórházi kezelések és alsólégúti fertőzések első számú oka.
Az RSV-fertőzés főleg a két évnél kisebb gyerekeknél gyakori. Az első években a kicsik 95 százaléka átesik rajta: ez okozza a gyermekkori hörgőcskegyulladások (bronchiolitis) 80 százalékát, illetve az összes alsólégúti fertőzés 20-45 százalékát. A betegség később is gyakori: egy belgiumi felmérés szerint például ez a vírus okozza az 5 év alatti gyerekek légúti betegségeinek több mint 60 százalékát. Az 5 év alatti gyerekek 16-szor gyakrabban kerülnek miatta kórházba, mint influenza miatt. A fertőzést ismételten is meg lehet kapni, nem alakul ki ellene immunvédettség.
A fertőzés különösen a koraszülötteknél súlyos, akiknek az idő előtti születés miatt nem fejlődött ki tökéletesen a légzőszerve, így eleve nagyobb az esélyük a krónikus tüdőbetegségekre. Az RSV cseppfertőzéssel terjed, főleg zsúfolt, zárt helyeken könnyű elkapni, de átadható egy fertőzött személy puszijával vagy érintésével is.
Az RSV-fertőzés influenzaszerű állapotot okoz, náthaszerű tüneteket, orrfolyást, köhögést vált ki. Utóbbi az újszülötteknél nagyon jellegzetes, ők ugyanis normális körülmények között nem szoktak köhögni. Emiatt kell RSV-re gondolni, ha a téli szezonban jelentkezik ez náluk. A tünetek közül ki kell még emelni a lázat, a torokfájást, az elesettséget, az étvágytalanságot. Ha a fertőzés eléri a tüdőt, akkor sípoló hanggal jelentkező nehézlégzés, zihálás, mélyebb és gyakoribb köhögés is kialakul, a kicsik ki is száradhatnak, körmük elszíneződhet.
Pusztán a tünetekből nem lehet megmondani, hogy konkrétan RSV-fertőzésről van-e szó, a diagnózis felállításához ki kell mutatni a vírust az orrváladékból. Erre akkor van szükség, ha a betegség szezonjában a csecsemők, főképp koraszülöttek légzési panaszokkal kerülnek kórházba.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az RSV ellen van oltás, amely viszont nem alakít ki tartós védettséget, nem aktív, hanem csak passzív immunizálást ad: novembertől márciusig havonta kell beadni. Az oltás során a gyerekek szervezetébe kész ellenanyagot juttatnak be, ezzel pedig nagymértékben csökkenthető a koraszülött babák kórházba kerülésének esélye.
A RSV elleni vakcinát Magyarországon 2013 őszétől finanszírozottan kapják azok a 32. hétnél korábban született babák, akik az RVS-szezon kezdete előtti 6 hónapban születtek. Kétéves kor alatt megkapatják azok is, akiket bronchopulmonális diszplázia miatt kezeltek koraszülöttként. Kétéves kor alatt a veleszületett, műtétileg nem korrigált szívbetegségben szenvedő kicsik is kaphatnak védőoltást ingyenesen.
Hogyan kezelik az RSV-t, és mi a legjobb védekezés ellene? Ezekre a kérdésekre is választ találhatnak részletes cikkünkben, amelyet a Betegségek A-Z rovatban olvashatnak !
Legjobban: