2013 nyarától tavaly márciusig, 81 hónapon át töretlenül bővült a kiskereskedelmi forgalom, ám áprilisban több mint tíz százalékkal csökkent a szektor teljesítménye. Bár a korábbi évekre jellemző dinamika megszakadt, a napi fogyasztási cikkeket - élelmiszert, tisztálkodási szereket, gyógyszert - árusító üzletek forgalma ősztől havi szinten 2-3 százalékkal emelkedett. Így a koronavírus-járvány miatt tapasztalt, drasztikus tavaszi visszaesést ledolgozva 2020-ban az egy évvel korábbival lényegében azonos teljesítményt nyújtott a kiskereskedelmi ágazat.
Mi volt a csökkenés oka?
Az átmeneti lefékeződést azonban az ITM megállapításai szerint elsősorban nem a háztartások forráshiányos helyzete okozta, hiszen az anyagi lehetőségeiket meghatározó két fő tényező kedvezően alakult: a foglalkoztatottak száma 2020 második felében ismét elérte a 4,5 milliót, a reálkeresetek pedig 2013 eleje óta töretlenül emelkednek. A bérek a múlt évtized eleje óta megkétszereződtek, így jelentősen javult a családok életminősége is. A magyar emberek inkább a bizonytalan kilátások és a koronavírus-fertőzés kockázatának minimálisra szorítása miatt dönthettek úgy, hogy későbbre halasztják azokat a vásárlásokat, amelyek nem szükségesek a napi igények kielégítéséhez. Az ágazat teljesítményét lassította az is, hogy a kevesebb mozgás, utazás miatt a lakosság sokkal ritkábban tankolt a benzinkutakon.
"A magyar kiskereskedelem a zavartalan ellátás feltételeinek biztosításában is válságállónak bizonyult. A pánikvásárlások néhány tavaszi hétre korlátozódó időszakában sem volt példa tartós áruhiányra, nem találkoztunk üres polcokkal. A napi fogyasztási cikkek és gyógyszerek mindig elérhetőek voltak az üzletekben és a patikákban. A kereskedelemben dolgozókat emiatt ugyanúgy köszönet és hála illeti meg, mint az egészségügyi védekezés első vonalában harcolókat" - idézte a közlemény Cseresnyés Pétert, a kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt.
Taroltak a webshopok
Közölték továbbá, hogy tavaly jelentősen felgyorsult az internetes és csomagküldő értékesítés térnyerése. Az elektronikus kereskedelem éves teljesítménye első alkalommal múlta felül az ezermilliárd forintot. A webshopok novemberben 137 milliárd forintos havi teljesítménnyel döntöttek történelmi rekordot. Az online értékesítés forintosított éves teljesítménye 2018-hoz képest kétszeresére, 2016-hoz viszonyítva pedig három és félszeresére nőtt. A koronavírus okozta nehéz helyzetre való tekintettel azonban az ITM már tavaly február végén fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendelt el. A korábbi évek 700-900 ellenőrzéséhez képest tavaly összesen 1500 webáruházat vizsgáltak a szakemberek. A 2019-es mintegy 6 millió forinthoz képest 2020-ban csaknem 22 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki az online kereskedelem területén. A folyamatos hatósági jelenlétnek köszönhetően viszont az ismételt jogsértések aránya a korábbi évek 54 százalékos átlagáról 18 százalékra csökkent - tájékoztatott a minisztérium.
Koronavírus: hatástalan maszkokat árult egy hazai cég. A részletekért olvassa el korábbi cikkünket!