A légzés magától értetődő folyamatára fel sem figyelünk addig, amíg problémamentes. Azonban, ha a levegővétel akadályoztatva van, légszomj lép fel, amelyet kellemetlen, fulladásszerű állapot jellemez. Bár az esetek számottevő többségében a COVID-19 enyhébb lefolyású, a koronavírus légzési nehézségeket és tüdőgyulladást is kiválthat. A légszomjról és a maszkviselésről, illetve ezek feltételezett kapcsolatáról Prof. Strausz János , a Budai Egészségközpont pulmonológus, onkológus szakorvosa mondja el a legfontosabb tudnivalókat.
Durva tévhit kelt szárnyra
Az orrot és a szájat is fedő maszk sokak számára bosszúságot okoz, és néhányan arra is panaszkodnak, hogy nem kapnak benne rendesen levegőt. Az viszont egyértelműen tévhit, hogy a maszk oxigénhiányos állapotot idézne elő. Gondoljunk csak a 8-10 órás orvosi műtétekre, ahol az operáló orvos végig maszkot visel, és a beavatkozás teljes ideje alatt erősen koncentrálnia kell. De a símaszkot használó sportoló sem mutatja az oxigénhiányos állapot tüneteit.
Egy tudományos szaklapban megjelent vizsgálat pedig folyamatos oxigénellenőrzés alatt kimutatta, hogy a maszkot viselő futó sem kerül oxigénhiányos állapotba. Kijelenthető tehát, hogy a koronavírus elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze - a maszk - nem idéz elő oxigénhiányt, viselésével azonban megakadályozhatjuk a fertőzés terjedését. Ráadásul a légúti allergének belélegzésétől, valamint a munkavégzés során keletkezett, vagy a városi levegőben található káros anyagok szervezetbe jutásától is megvéd minket.
A légzőrendszer betegségei
Nyugalmi állapotban percenként 12-16-szor veszünk levegőt, a légzés nehezítettsége esetén azonban ez a szám emelkedik. A légszomj krónikus fennállása esetén az ajkak és a körmök elkékülnek, a pulzusszám emelkedik, a légzőizomzat pedig fokozott működésbe kezd. Eleinte a légszomj csak terheléskor lép fel, később viszont a tünetek már nyugalomban is jelentkezhetnek. Számos betegség okozhat nehézlégzést, a pontos kiváltó ok megállapítása gyakran többszakmás összefogást igényel.
Ez is érdekelhet
A légszomj kezelése a kiváltó megbetegedés diagnózisától, illetve súlyosságától függ. Az alapbetegség hatékony kezelése már önmagában is a nehézlégzés megszűnését eredményezheti, de egyes esetekben - például a koronavírus-fertőzésnél - még az adott betegségből való felépülés után is megmaradhat a légzési nehézség. Ilyenkor tüneti, hatékony kezelést jelent az oxigén maszkon vagy orrszondán keresztüli bevitele, amely átsegítheti a beteget az akut fázison, krónikus állapotoknál pedig az életminőség jelentős javulását eredményezheti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
