Komoly összeggel jutalmazná a koronavírus elleni vakcina beadását a Momentum: a párt elnöke, Fekete-Győr András százezer forintot adna minden beoltott személynek. Habár az ötlet első hallásra a földtől elrugaszkodottnak tűnhet, valójában nem a magyar politikus vetette fel elsőként az efféle jutalmazás gondolatát. Egyes szakértők ugyanakkor attól tartanak, hogy az oltásokért adott fizetés rossz üzenetet közvetíthet a lakosság felé, ami hosszabb távon a visszájára sülhet el.
A politikus szerint ez a figyelemre méltó jutalom három célt szolgálhat. Az egyik legfontosabb, hogy ösztönözze a lakosságot a vakcinák igénylésére, ezzel nőljön az átoltottság mértéke, így visszaszoruljon a koronavírus terjedése és csökkenjen a kórházban kezelt, súlyos esetek száma. Emellett a válság miatt bajba jutott családok tízezreinek komoly segítséget jelentene ez ahhoz, hogy átvészeljék a munkanélküliség okozta nehéz időszakot. Az pedig, hogy pénz marad a háztartásoknál, növeli a fogyasztás mértékét, így felpörgeti a gazdaságot is - vélekednek.
A pénzosztás gazdaságra gyakorolt hatásairól - hasonlóan a feltétel nélküli jövedeleméről - a közgazdászok sok vitát folytatnak jelenleg is, a járvány okozta válsághelyzet mindenesetre több országot is unortodox, kísérletező gazdasági lépésekre sarkallt. A statisztikai adatok tükrében azonban az kijelenthető, hogy itthon mindennemű ösztönzésre szükség lehet, mert a lakosság még mindig nagyon bizonytalan és elutasító a vakcinákkal szemben. Igaz, a friss adatok már javuló tendenciákról számolnak be.
Emelkedik, de még mindig alacsony az oltási hajlandóság
A magyar emberek oltási hajlandósága több felmérés szerint jóval az EU-tagországok átlaga alatt van, habár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint folyamatosan emelkedik. Míg a 2020. november 30-ával kezdődő héten csak a megkérdezettek közel 15 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatná magát, a mérés hatodik hetében (a 2021. január 4-ével kezdődő héten) már mintegy 27 százalék. Ez utóbbi héten a válaszadók kevesebb, mint 29 százaléka volt elutasító az oltással kapcsolatban, szemben az első héten mért 36 százalékkal. Vagyis bár javul az oltások elfogadása (amiben a hivatal szerint szerepet játszik a tájékoztatás erősödése, valamint a vakcina tényleges beérkezése az országba), továbbra is a megkérdezettek alig több, mint negyede mondta biztosra, hogy élne a lehetőséggel, és nagyjából ugyanennyien utasították el teljes mértékben a vakcinát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A KHS szerint az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek 78 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma, 75 százalékát az oltással kapcsolatosan sajtóban, médiában megjelenő hírek, 74 százalékát a kormányzati kommunikáció, illetve 65 százalékát a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják. A válaszadók fele viszont egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.
A kórházi ellátást fizessük, vagy az oltottakat jutalmazzuk?
A vakcinák kifejlesztése mellett világszerte dolgoztak azon is, hogy azt miképp juttassák el és adják be megfelelő ütembe a lakosságnak. A problémának nem csupán logisztikai aspektusa van, de figyelembe kell venni azt is, hogy a lakosság egy része elutasíthatja az oltást.
Julian Savulescu professzor, az Oxfordi Egyetem munkatársa szerint a kormányoknak különböző engedményekkel, vagy akár jutalmakkal kell ösztönözniük a lakosságot ahhoz, hogy elérjék a nyájimmunitáshoz szükséges átoltottságot. Ilyen engedmények lehetnének szerinte a kötelező maszkviselés elhagyása, vagy lehetőség a határok gyorsabb és egyszerűbb átlépésére. Ugyanakkor az anyagi ösztönzés mellett is több érv szólna szerinte.
A Journal of Medical Ethics című lapban azzal érvel , ugyan az oltásoknak általában önkéntesnek kellene lennie, azt akár kötelezővé is lehetne tenni akkor, ha négy feltétel egyszerre teljesül. Ezek az alábbiak:
- a közegészségügyet súlyos veszély fenyegeti;
- az oltás igazoltan hatékony és veszélytelen;
- az oltás előnyei egyértelműen magasabbak a hátrányainál;
- a kényszerítés arányos és nem lép át bizonyos határokat.
A professzor szerint az állam által gyakorolt kényszerítő intézkedések egy részét elfogadja a lakosság, például az adófizetést vagy a KRESZ betartását. A COVID-oltás kötelezővé tétele ugyanakkor erkölcsi aggályokat vethet fel, a nagyjából 80 százalékos átoltottsághoz pedig mindenképpen szükség lenne bizonyos lakossági ösztönzőkre. Szerinte egyfajta fizetési modellt is érdemes lenne megfontolni, ez ugyanis nemcsak társadalmilag, de gazdaságilag is megtérülne. Az Egyesült Királyságban a lezárások egyes becslések szerint már október végére meghaladták a 60 milliárd fontot, az emberek kórházi kezelése pedig többe kerülhet az államnak, mint amennyit az oltások után jutalomként fizetnie kellene. A vírus visszaszorulásával az emberek is gyorsabban munkába állhatnának, így a gazdaság is előbb állna talpra.
Sokakat nem a pénz motivál
A Bloomberg felmérése arra volt kíváncsi, hogy a pénz valóban motiválhatja-e az embereket, és ha igen, mennyit kellene fizetni valakinek, hogy beadassa a vakcinát. November végén közel 2 ezer amerikait kérdeztek meg, közülük 24 százalék 100 dollárért (nagyjából 30 ezer forint) vagy annál kisebb összegért is felkeresne egy oltópontot, 16 százalék viszont ennél többet kérne. A legtöbb válaszadó számára azonban a pénz nem jelent motivációt: a válaszadók 39 százaléka akkor is elmegy oltatni, ha egy dollárt sem kap érte, 23 százalék viszont akkor sem lenne hajlandó beoltatni magát, ha komoly összegeket kapna érte.
Az Egyesült Államokban egyébként már augusztusban felmerült az ötlet, hogy a vakcina kifejlesztését követően minden oltás után fizessen az állam. Robert E. Litan közgazdász azt javasolta, hogy a szövetségi kormány 1000 dollárt, vagyis közel 300 ezer forintot fizessen az embereknek, ha hajlandóak azt beadatni maguknak. Ekkora összeget csupán a válaszadók 7 százaléka tartott szükségesnek.
Fordítva sülhet el a jutalmazás
Más közgazdászok úgy vélik, hogy az oltásokért járó fizetésnek nem lenne jó üzenete a társadalom felé. A The New York Times cikke szerint az emberek jelentős része nagyon bizonytalan az oltás kapcsán, a túlzott ösztönzést pedig nagy arányban inkább gyanúsnak vélhetik, és akár még jobban elfordulhatnak a vakcinától. A cikk egy tanulmányt is idéz, melyben egy egyetemi professzor megkérdezte a hallgatóit, lenne-e kedvük részt venni egy amerikai költő, Walt Whitman műveinek felolvasóestjén. A csoport egyik felének azt mondta, hogy a belépőért fizetniük kell, míg a másik felének épp az ellenkezőjét, vagyis hogy pénzjutalmat kapnak, ha részt vesznek a felolvasáson.
Meglepő módon abban a csoportban volt alacsonyabb az érdeklődők aránya, akik pénzt kaptak volna a jelenlétükért. A bizonytalan emberek számára ugyanis a pénz felajánlása azt az érzetet keltette, hogy valami olyan szörnyen unalmas vagy érdektelen eseményre invitálják őket, amelyre ingyen el sem menne senki. A szakértők hasonló folyamatot idézne elő az oltás pénzbeli jutalmazása is: bizonytalanok milliói éreznék úgy, hogy a vakcinák beadása valami olyan negatív következménnyel járna, amit csak ilyen nagymértékű kompenzáció képes ellensúlyozni.
Legjobban: