A szakemberek olyan páciensek vérsejtjeinek felhasználásával dolgozták ki az antitest-terápiát, akik a közelmúltban fertőződtek meg, majd sikeresen legyőzték a vírust. A Nature tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint az egereken végzett kísérletekben a kezelés hatására jelentősen csökkent az anyaállat vérében keringő és a méhlepényen keresztül az utódhoz eljutó zika-vírusok mennyisége.
A terápiával kezelt nőstények kicsinyeinek születésekor kisebb mértékben volt károsodott a placenta és a világra jött egerek nagyobbak voltak, mint a terápiában nem részesült anyaállatok utódai. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy évekig tartó tesztelésekre lesz szükség annak kiderítésére, hogy a módszer biztonsággal és hatékonyan használható-e a zika-vírussal fertőzött várandós nőknél. Addig is, más kutatók a zika-vírus elleni oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak.
Laura Rodrigues, a London School of Hygiene and Tropical Medicine munkatársa szerint a zika-vírussal fertőzött nőknek jelenleg nincs lehetőségük kezelésre. "Még ha egy nap a kezünkben is lesz egy vakcina , amely védelmet nyújt a zika-vírus ellen, mindig lesznek, akik megfertőződnek. Számukra pedig egy ilyen antitest-terápia lehet a segítség" - tette hozzá a szakember.
A szúnyogok terjesztette zika-vírus Közép- és Dél-Amerikában a legelterjedtebb és különösen a terhes nőkre veszélyes, mivel mikrokefáliát, vagyis kóros kisfejűséget okozhat a magzatnál. A mikrokefáliás csecsemők szokatlanul kis koponyával születnek, ez később akadályozza a mentális fejlődésüket. Az Egészségügyi Világszervezet szerint továbbá szilárd tudományos konszenzus alakult ki arról, hogy a zika-vírus Guillain-Barre-szindrómát , egy ritka idegrendszeri betegséget is okozhat, amely felnőtteknél ideiglenesen bénulást idézhet elő.
Ez is érdekelhet
Forrás: MTI
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
